Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
313.13
bux:
149451.93
2026. augusztus 28. péntek Ágoston

A pazarlásnak nincs határa

Két kézzel szórják a britek a szemétbe az egyre drágább élelmiszert egy most nyilvánosságra került kormányzati felmérés szerint.

A WRAP nevű hulladékkezelési és újrafeldolgozási tanácsadó cég a brit kormány megbízásából elkészített 237-oldalas jelentésében kimutatta, hogy a brit háztartások évente 6,7 millió tonna ételt dobnak ki, vagyis a minden évben megvásárolt 21,7 millió tonna élelmiszernek csaknem a harmada a kukában végzi.

A kihajított élelem zöme - 4,1 millió tonna - minden további nélkül elfogyasztható lenne.

A legpazarlóbban a burgonyával bánnak a brit fogyasztók: ebből évente 359 ezer tonna kerül a szemétbe. Nem becsülik sokkal többre a kenyeret sem, amiből minden évben átlagosan 328 ezer tonnát dobnak el. Almából 190 ezer tonna, hús- és halféleségekből 161 ezer tonna landol a brit háztartások szemetesvödreiben évről évre.

Hogy még megdöbbentőbb legyen a pazarlás mértéke, a WRAP nemcsak súlyban, hanem számokban is kimutatta az eldobott élelmiszerek mennyiségét: krumpliból 1,9 milliárd, almából 1,6 milliárd, paradicsomból 1 milliárd darabot hajítanak el, a szemétbe lökött kenyér pedig 2,6 milliárd szeletnek felel meg.

Mindez igen költséges is: a szakértők számítása szerint az évente megvásárolt, majd kidobott ételek kiskereskedelmi értéke 10,2 milliárd font (3300 milliárd forint). Minden brit háztartás éves átlagban 420 font (csaknem 140 ezer forint) értékű fogyasztható élelmiszert dob a szemétbe.

Címlapról ajánljuk
Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Összehangolt orosz dezinformációs művelet próbálta megfeszíteni a viszonyt Csehország és Lengyelország között – közölte a cseh külügyminisztérium, miközben határozottan cáfolta azokat a közösségi oldalon terjedő álhíreket, amelyek szerint Varsó cseh területek elfoglalására készülne. Prága és Varsó közösen lépett fel egy nagyszabású dezinformációs kampánnyal szemben.
Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Hosszú várakozás és jóval az Európai Unió által adott határidő lejárta után az új kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet: azt a hosszú távú szakpolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogyan kell Magyarország lakó- és nem lakóépületeit 2050-ig fokozatosan energiahatékonyabbá és végső soron klímasemlegessé tenni. Míg az EPBD átültetése során jogszabályt kell alkotni számos új fogalomról, mint például a kibocsátásmentes épület, vagy a felújítási útlevél, és meg kell honosítani új intézményeket, mechanizmusokat, és épületenergetikai követelményeket. A NÉT a felújítások tervezésének integrált dokumentuma, az EPBD-ben foglalt feladatok közül a legkomplexebb szakpolitikai-tervezési feladat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×