Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
313.13
bux:
149451.93
2026. augusztus 28. péntek Ágoston

Agyvérzés és infarktus előjele lehet a migrén

A migrén a nőknél növeli a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát - állapították meg amerikai kutatók.

Háromszor akkora esélyük van az agyvérzésre azoknak a nőknek, akiknek legalább hetente egyszer migrénjük van, mint azoknak, akik mentesek a neurológiai problémáktól.

A fejfájással és látászavarral járó tünetekre azonban akkor is érdemes odafigyelni, ha ennél ritkábban jelentkeznek. Ha ugyanis előfordulnak, de a havi gyakoriságnál is ritkábban, még az is másfélszeres kockázatot jelent.

Egyesült államokbeli kutatók több mint 27 ezer, 45 éves vagy idősebb nőt vontak be a kutatásba. Egy 12 hónapon át tartó monitorozás alatt a kutatók 706 alkalommal fedeztek fel valamilyen rendellenességet az agy vérellátásában, 305 szívrohamot regisztráltak és 310 agyvérzést.

Az adatok elemzése során vizsgálták azt is, hogy kinél milyen gyakorisággal jelentkezik a migrén, ebből jöttek rá a kutatók, hogy az erős fejfájással járó panaszok és az agyi betegség között szoros kapcsolat van.

Azt már korábban is kimutatták az orvosok, hogy összefüggés van a migrén és a véráramlás minősége között.

Címlapról ajánljuk
Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Cseh területeket foglalna el Lengyelország? Kiderült, mi áll a meghökkentő történet mögött

Összehangolt orosz dezinformációs művelet próbálta megfeszíteni a viszonyt Csehország és Lengyelország között – közölte a cseh külügyminisztérium, miközben határozottan cáfolta azokat a közösségi oldalon terjedő álhíreket, amelyek szerint Varsó cseh területek elfoglalására készülne. Prága és Varsó közösen lépett fel egy nagyszabású dezinformációs kampánnyal szemben.
Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Felújítunk, de hogyan, ha 2050-ben klímasemlegesen kell laknunk?

Hosszú várakozás és jóval az Európai Unió által adott határidő lejárta után az új kormány hamarosan társadalmi vitára bocsátja az úgynevezett Nemzeti Épületfelújítási Tervet: azt a hosszú távú szakpolitikai dokumentumot, amely meghatározza, hogyan kell Magyarország lakó- és nem lakóépületeit 2050-ig fokozatosan energiahatékonyabbá és végső soron klímasemlegessé tenni. Míg az EPBD átültetése során jogszabályt kell alkotni számos új fogalomról, mint például a kibocsátásmentes épület, vagy a felújítási útlevél, és meg kell honosítani új intézményeket, mechanizmusokat, és épületenergetikai követelményeket. A NÉT a felújítások tervezésének integrált dokumentuma, az EPBD-ben foglalt feladatok közül a legkomplexebb szakpolitikai-tervezési feladat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×