Az ítélet szerint a nagyközség volt polgármestere, az elsőrendű vádlott még 2017. február végén felvett a település házipénztárából 1 millió 450 ezer forint utólagos elszámolású előleget. Néhány hónappal később egy ismerősét arra kérte, hogy vállalja el egy újonnan létrehozandó egyesület elnöki posztját, és egyúttal kilátásba helyezett a szervezet részére 1 millió 450 ezer forint visszatérítendő támogatást.

A szervezetet nem hozták létre, ugyanakkor a volt polgármester a valótlan tartalmú támogatási szerződés felhasználásával elszámolt az összeggel az önkormányzat felé. Minderre akkor derült fény, amikor 2019-ben a nagyközség újonnan megválasztott polgármestere észlelte, hogy

a támogatási összeget nem fizették vissza határidőben az önkormányzatnak.

A korábbi polgármester ekkor ismerőse útján visszafizette a teljes összeget az önkormányzatnak, az elszámolás elmaradását pedig a fizetési határidő hosszabbításáról szóló, visszadátumozott, hamis támogatásiszerződés-módosítással akarta igazolni.

Emellett egy másik vádpont szerint a volt polgármester 2018 januárja és 2019 októbere között rávette az állásukat féltő önkormányzati pénztárosokat, hogy olyan valótlan tartalmú kiadási pénztárbizonylatokat állítsanak ki és jegyezzenek ellen, amelyek mögött tényleges pénzmozgás nem volt, illetve az azokon szereplő összegeket nem azok az önkormányzati dolgozók vették át, akiknek a nevére szólt. Ennek kapcsán több önkormányzati dolgozót vett rá arra, hogy ezeket a valótlan tartalmú bizonylatokat úgy írják alá, hogy

az azokon szereplő összegeket valójában fel sem vették.

Mivel a volt polgármesternek 2019-ben - a választások előtt - összesen 2 millió 808 ezer 300 forinttal kellett elszámolnia az önkormányzat felé, ezért az összeg terhére két egyesület részére támogatás kifizetéséről intézkedett. Pénztárosát, az ügy másodrendű vádlottját rávette arra, hogy a támogatás kedvezményezettjei részére a kifizetésről valótlan tartalmú kiadási bizonylatot állítson ki. Az egyik egyesület vezetőjével a támogatásról előzetesen nem állapodott meg, a szerződést a vezető nem írta alá, és a támogatás összegét sem akarta átvenni. Ezért a pénzt a volt polgármester a mandátumának lejártát követően az önkormányzatnak visszafizette - olvasható a közleményben.

Az ítélethirdetést megelőzően az elsőrendű vádlott védője elmondta: a volt polgármester a felvett összegeket gyakorlatilag jogszerűen, saját hatáskörében eljárva és az önkormányzat céljai érdekében használta fel. Kiemelte, hogy sem a nyomozati szakaszban, sem a bíróságon nem merült fel olyan bizonyíték, amely ennek az ellenkezőjét támasztaná alá, ezért védence felmentését kérte.

A volt polgármester az utolsó szó jogán elmondta, hogy a vádban leírtakat nem követte el, soha nem használta az önkormányzat pénzét saját célokra, ezért szintén a felmentését kérte.

Az ügy másodrendű vádlottja a tárgyaláson nem vett részt, de védőügyvédje hangsúlyozta, hogy védence a bűnösségét, a hamis magánokirat felhasználásának vétségét elismerte. Kárpátiné Garaczi Anita bíró a volt polgármestert sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt 510 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, míg a másodrendű vádlottat hamis magánokirat felhasználása miatt egy év próbára bocsátotta. A bíró továbbá kötelezte mindkét vádlottat a több mint 300 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az ítélet meghozatalakor mindkét vádlott esetében súlyosító körülményként kezelte a többszörös, a folytatólagos és a társas elkövetést, illetve azt, hogy a vagyon elleni bűncselekmény évek óta fennállt. Az elsőrendű vádlott esetében továbbá a kezdeményező szerepét és azt, hogy hivatali beosztását felhasználva követte el a bűncselekményeket.

Enyhítő körülményként értékelte mindkettőjük esetében a büntetlen előéletet, a jelentős időmúlást, a büntetőeljárás elhúzódását, továbbá az elsőrendű vádlott esetében azt, hogy a kárt teljes egészében megtérítette, a másodrendű vádlott esetében pedig a "tényfeltáró beismerő vallomását".

Az ítélet nem jogerős, az ügyész és a másodrendű vádlott védője három nap gondolkodási időt kért,

míg az elsőrendű vádlott és védője valamennyi vádpontban a teljes felmentés érdekében fellebbezést jelentett be. A volt polgármester a 2014-es helyhatósági választáson függetlenként győzött, és 2019-ig vezette a Bács-Kiskun vármegyei, Kecskemét környéki nagyközséget.