2021 októberében zárult le az a vizsgálat, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett - a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében - jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak - közölte a Gazdasági Versenyhivatal.

A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást.

A kartellező kilenc vállalkozás közül több elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az információk részletes értékelése és az összes körülmény mérlegelése alapján a GVH Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, illetve a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.

A kiszabott bírságot az érintett cégek egy része befizette. A műtrágya-kartell központi szereplője, a Nitrogénművek Zrt. ugyanakkor azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élt, amelynek a bíróság helyt adott, ami a közigazgatási per jogerős befejezéséig mentesítette a vállalkozást a 11 milliárd forintos bírság teljeskörű befizetésének kötelezettsége alól.

A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött Fővárosi Törvényszék, amely az ítéletében részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, és a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését. Ezzel együtt a GVH felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, ugyanis szilárd meggyőződéssel kitart a GVH Versenytanácsának eredeti határozata mellett.

Mindez azt is jelenti, hogy a GVH-nak az eddig már befizetett bírság visszafizetéséről sem kell intézkednie, így az a per végérvényes lezárultáig marad a központi költségvetés bírság számláján.

Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások - vagyis a kartellek - a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt - a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest - magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak.

Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is.