Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
319.64
bux:
129548.96
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
Nyitókép: Michael H/Getty Images

Fordulat a Mini Magyarországgal kapcsolatos bűnügyben

Súlyosabb büntetést kér az ügyészség az elkövetőkre a Mini Magyarország Projekt megvalósítása kapcsán indult büntetőügyben.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség másodfokú ügyészségként a büntetések súlyosítását indítványozta a Mini Hungary Park megvalósítása során elkövetett szabálytalanságok miatt indult bűnügyben.

Elsőfokon a Szegedi Törvényszék járt el a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség vádirata alapján. Az elsőfokú ítélet szerint a történelmi Magyarország híres épületeit makettek formájában bemutató park megvalósítása során az elkövetők állandó finanszírozási problémával küzdöttek. Ennek áthidalására, a projekt folyamatosságának fenntartására és finanszírozására elhatározták, hogy az időközi kifizetési kérelmekben a tényleges megvalósításhoz képest olyan maketteket is feltüntetnek, készre jelentenek le, amelyek a kifizetési kérelmek benyújtásának időpontjában valójában még nem készültek el, azokra nézve a teljesítés nem történt meg. Az elkövetők tisztában voltak azzal, hogy a kifizetési kérelmek benyújtásakor nem a valós készültségi állapotnak megfelelő helyzetet jelentettek le a támogató hatóság felé, amelynek

célja az 512 345 319 forint támogatási összeg minél nagyobb részének idő előtti, és ebből fakadóan jogosulatlan megszerzése volt.

Az elsőfokú bíróság a projekt megvalósításában részt vevő személyeket költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélte, valamint azt a két férfit, akik a bűncselekmény elkövetését az általuk vezetett gazdasági társaság felhasználásával valósították meg, több évre eltiltotta a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól is.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség valamennyi elkövető terhére súlyosítás, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében fellebbezett, míg a védelem részéről felmentés, illetve enyhítés céljából kerültek bejelentésre fellebbezések.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint az elkövetőkkel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések tartama indokolatlanul enyhe,

a bűncselekmény elkövetésének összes körülményére figyelemmel azok súlyosítása indokolt.

Másodfokon az ügyben a Szegedi Ítélőtábla dönt.

Címlapról ajánljuk
Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

Charaf Hassan: a BME-diploma útlevél mindenhova a világban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora szerint reális cél, hogy az egyetem 2030-ra a világ legjobb száz intézménye közé kerüljön. Charaf Hassan az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a fenntartóváltással megindult az a lendület, amely a Műegyetemet a nemzetközi élvonalba emelheti.

„Kiiktatni” – drámai videót közölt a kormányülésről Orbán Viktor

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli-kijevi együttműködésben a terv az, hogy Magyarországot mint akadályt kiiktassák. Ha ezt megteszik, azzal bármely tagországot kiiktathatják később a brüsszeli döntéshozatalból – állította a külgazdasági és külügyminiszter.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

"Elzárták a Brüsszeli csapot, megállt a magyar GDP" – biztos, hogy így van?

Megjelent a Checklist legfrisseb adása. Valószínűleg hallgatóink is találkoztak az elmúlt hetekben azokkal, a közösségi médiában megjelent grafikonokkal, amik azt sugallják, hogy az uniós támogatások és a magyar gazdaság teljesítménye kéz a kézben jár. A leegyszerűsített üzenet szerint: ha „jön az EU-pénz”, nő a GDP, ha pedig „elzárják a csapot”, akkor megáll a növekedés vagy visszaesés jön. Csakhogy a kép ennél bonyolultabb: sok múlik azon, hogy a források mikor és milyen módon jutnak el a gazdaságba, és hogyan használják fel őket. Emiatt az EU-támogatások és a gazdasági növekedés között nem mindig van egyértelmű, automatikus kapcsolat. Műsorunk első részében erről beszélgetünk Szabó Dániellel, lapunk makrogazdasági elemzőjével.  A folytatásban arról lesz szó, hogy civil és szakmai szervezetek egy közös javaslatcsomagot tettek le az asztalra Lakhatási Minimum 2026 címmel. A csomag üzenete egyértelmű: a lakhatási válság nem néhány szerencsétlen helyzetbe került ember gondja, hanem sokak számára mindennapi bizonytalanság, amire nem ad elég választ néhány gyors, eseti beavatkozás. A témáról Kovács Verát, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító tagját kérdezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×