Infostart.hu
eur:
350.65
usd:
304.31
bux:
138901.29
2026. június 18. csütörtök Arnold, Levente
Nyitókép: ismeretlen

Évtizedekig rács mögött maradnak a szombathelyi börtönhorror elkövetői

Hetekig verte, gyakorlatilag halálra kínozta zárkatársát három férfi a szombathelyi börtönben. Ítéletük nem jogerős.  Az ügyben a büntetés-végrehajtás két alkalmazottja ellen is büntetőeljárás indult, ők megrovást kaptak.

Bűnösnek mondta ki és első fokon, nem jogerősen életfogytiglan tartó szabadságvesztés büntetéssel sújtotta a Szombathelyi Törvényszék azt a három férfit aki módszeresen megkínozta, megalázta, majd megölte zárkatársát a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben.

A törvényszék az első és másodrendű vádlottat emberölés, kényszerítés és testi sértés, a harmadrendűt pedig emberölés és testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek.

Mindhárom vádlottra életfogytig tartó, fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabott ki a bíróság, és több mint hatmillió forint bűnügyi költség megtérítésére kötelezte őket.

Az ítélet indoklása szerint a vádlottak különös kegyetlenséggel ölték meg a sértettet. 2017. május 2. és 14. között több napon át módszeresen verték, fojtogatták, kínozták, megalázták, "csicskáztatták", végül pedig megölték zárkatársukat. A sértett halála egy végzetes fojtás következtében, a pajzsporc törése miatt következett be, de néhány napon belül - ha nem érkezett volna szakszerű orvosi segítség - korábbi súlyos sérülései is halálhoz vezethettek volna.

A sértett testén 52 külsérelmi nyomot találtak és belső sérülései is voltak.

A bíró egyetlen enyhítő körülményt talált az ügyben, a bv-intézet laza ellenőrzési gyakorlatát. Szerinte több kérdést is felvet például, hogy miként nem vették észre a folyamatosan bántalmazott férfi sérüléseit. Az ügyben a büntetés-végrehajtás két alkalmazottja ellen is büntetőeljárás indult, ezeket azonban az ügyészség megszüntette, egy dolgozó megrovást kapott.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a vádlottak és védőik pedig megalapozatlanságra és téves minősítésre hivatkozva enyhítésért fellebbeztek, így a döntés nem jogerős.

Mint arról korábban a Nyugat.hu portál cikke alapján az Infostart is beszámolt, a börtöncellában a kínzás a legszerencsétlenebb zárkatárson csapódott le. Az elsőrendű vádlott kifejezetten szadisztikus jelleme társult a másodrendű vádlott agresszivitásával. Rendszeresen, naponta verték gyengébb testalkatú társukat, többször addig fojtogatták, amíg el nem ájult, majd veréssel megint magához térítették.

Tanúvallomás is elhangzott olyan esetről, hogy a sértettet ledobták a földre, majd a hasába tapostak, vagy a zárkában elhelyezett kisszékkel fejbe vágták. A homlokon keletkezett sebet öngyújtóval égették meg, hogy ne vérezzen.

Címlapról ajánljuk
Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

Álmos Péter: a hálapénz gyakorlata megszűnt, de jött helyette más

A hálapénz ugyan eltűnt, de más formában felbukkant a magánegészségügyben, amely összefonódott az állami ellátással – mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ébredezik az Etna – a vulkanológus elmondja, kell-e tartani kitörésektől

Az előző öt hónapban aludt a szicíliai vulkán, a mostani a „nyújtózkodás” és a „torokköszörülés” időszaka – fogalmazott az InfoRádióban Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára elmondta, milyen jelek és előzmények alapján lehet arra következetni, hogy egy vulkán működésbe lép. Arra is kitért, hogy a következő hetekben útra kelhetnek-e azok, akik szicíliai nyaralásra készülnek.
inforadio
ARÉNA
2026.06.18. csütörtök, 18:00
Horváth Péter
a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Túl sok volt az állam Magyarországon? Amikor a túlterjeszkedés már árt a gazdaságnak

Az új kormány megválasztásával lehetőség nyílik arra, hogy a gazdaságpolitika irányai érdemben megváltozzanak, ami kulcskérdés a hosszú távú növekedés szempontjából. Az egyik legfontosabb dilemma az állam gazdasági szerepvállalásának mértéke. Az elmúlt években azonban egyre inkább az a gyakorlat erősödött meg, hogy ha baj van, az állam beavatkozik és megmenti a szereplőket. A kérdés így már nem az, hogy szükség van-e állami szerepvállalásra, hanem az, hogy mikor lépi át azt a pontot, ahol a segítség már nem stabilizál, hanem torzítja a gazdaság működését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×