10 °C
A bíróság a vádlottakat a halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, a gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének vádja alól is felmentette. A törvényszék szerint a 2010. október 4-én bekövetkezett katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.
Szabó Györgyi, a büntetőtanács elnöke az ítélet indoklásában azt hangsúlyozta, hogy a perben a Mal Zrt. "nem ül a vádlottak padján". A cég ellen indított polgári, közigazgatási és egyéb ügyek nem azonosak a büntetőeljárásban vizsgált objektív felelősséggel. A törvényszék személyek büntetőjogi felelősségét vizsgálta, így született meg a felmentő ítélet - hangsúlyozta.
2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben.
A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.
Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.
A tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat - a honvédelmi törvény október 12-én hatályba lépett módosítása alapján - 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés 2010. október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.
Az Országgyűlés 2010. november 29-én úgy döntött, hogy parlamenti bizottságot állít fel a katasztrófa felelőseinek kivizsgálására. A testület jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültetett át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendezett nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat. A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re, a határozatot a vállalat megtámadta.
A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdő vállalatot. A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, melynek irányítását március 8-án átvette az állami vagyonfelügyelő, biztosítva a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. 2013. április 23-án létrejött az állami tulajdonú Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. timföldgyár.
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták.
A bíróságoknak 486 kártérítési polgári perben is dönteniük kellett, többségük érdemi befejezéssel zárult. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, november 10-éig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, addig több mint 155 millió forintot.
A Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, befejezése a vagyonértékesítések időpontjától, valamint a zárómérlegek benyújtásától függ.
A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcalba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.
Az érintett három településen több mint háromszáz ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani, az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására alapot hozott létre. A közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították. Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A kormány összességében 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, ebből 21 milliárd forintot a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítására.
A tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztették a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői akkor úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. A vállalat - a honvédelmi törvény október 12-én hatályba lépett módosítása alapján - 2011. június 30-áig állami felügyelet alá került, a termelés 2010. október 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra.
Az Országgyűlés 2010. november 29-én úgy döntött, hogy parlamenti bizottságot állít fel a katasztrófa felelőseinek kivizsgálására. A testület jelentése alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt. volt felelős, ám felelősség terheli a létesítmény és a technológia engedélyezésében, ellenőrzésében közreműködő hatóságokat, valamint a jogalkotót is, amiért hibásan ültetett át a magyar jogba bizonyos EU-irányelveket, és nem rendezett nyilvánvaló hatásköri hiányosságokat. A zöldhatóság 2011. szeptember 14-én 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re, a határozatot a vállalat megtámadta.
A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdő vállalatot. A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, melynek irányítását március 8-án átvette az állami vagyonfelügyelő, biztosítva a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. 2013. április 23-án létrejött az állami tulajdonú Nemzeti-MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. timföldgyár.
A katasztrófa ügyében halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények (gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) miatt emeltek vádat 2012. január 19-én 15 ember, a cég vezetői és több alkalmazottja ellen. A vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel. A büntetőper 2012. szeptember 24-én Veszprémben elindult tárgyalását a következő évben a háromtagú büntetőtanács összetételében történt változások miatt kétszer kellett elölről kezdeni, majd 2015. augusztus 17-én az ügyészség több ponton módosította a vádat.
A Mal Zrt. és a környezetvédelmi hatóság ellen 67 ember összesen 479 millió forint értékben indított kártérítési pert. A Kúria 2014. február 12-én hozta meg első harmadfokú, jogerős döntését a kolontári vörösiszap-katasztrófával összefüggésben. A bírói fórum elutasította a Mal Zrt. felülvizsgálati kérelmét, és 10 millió forint kifizetésére kötelezte a vállalatot. (A korábban született jogerős ítélet kimondta, hogy a Mal Zrt. tevékenysége veszélyes üzemnek minősül, ezért a cég annak szabályai szerint felel a történtekért.) A Kúria ugyanakkor részben megváltoztatta az ítélet indoklását, eszerint a katasztrófát elsődlegesen az iszaptározó építési hiányosságai és csak másodsorban a Mal Zrt. karbantartással kapcsolatos mulasztásai okozták.
A bíróságoknak 486 kártérítési polgári perben is dönteniük kellett, többségük érdemi befejezéssel zárult. Abból a 400 millió forintos keretből, amelyet 2015 februárjában különített el a kormány, november 10-éig hatvanhárom jogerős bírósági ítélettel rendelkező károsultnak fizették ki a megítélt kártérítést, addig több mint 155 millió forintot.
A Mal Zrt. ellen indult felszámolási eljárás jelenleg is folyamatban van, befejezése a vagyonértékesítések időpontjától, valamint a zárómérlegek benyújtásától függ.
Hanganyag: Kálló Izabella
