Infostart.hu
eur:
368.01
usd:
328.34
bux:
141146.84
2026. október 5. hétfő Aurél

Nyilvános oroszlánboncolás egy dán állatkertben

Nyilvánosan, több száz látogató előtt boncoltak fel egy egyéves hím oroszlánt csütörtökön a dániai Odense Állatkertben, amely az állatvédők bírálatainak kereszttüzébe került a fölöslegessé vált oroszlánszaporulat leöléséért.

A Koppenhágától 170 kilométerre nyugatra fekvő Odense állatkertjében az őszi iskolai szünetre időzítették az előre meghirdetett boncolást, hogy az érdeklődő gyerekek is láthassák. Az évi félmillió látogatót számláló európai állatkertek közül 2013-ban és idén is a legjobbnak választott park Dánia egyik legkedveltebb turistalátványossága. Az állatkertben húsz éve rendeznek nyilvános állatboncolásokat.

A csütörtökön boncasztalra került oroszlán és két testvére februárban múlt ki, az állatkert tájékoztatása szerint azért kellett elpusztítani őket, mert nem találtak számukra helyet más állatkertben, viszont meg kellett előzni a belterjes szaporulatot. A szakemberek szerint az oroszlánok egymást is elpusztíthatták volna, mivel közös kifutóban tartották őket.

A boncolást az állatkertben dolgozó Lotte Tranberg végezte el, miután röviden beszélt a nagymacskafélék életéről és tulajdonságairól. A boncolás során felmutatta a közönségnek az oroszlán belső szerveit, és válaszolt az elhangzó kérdésekre.

A felboncolt példány két testvérének maradványait, egy hímet és egy nőstényt egyelőre az állatkert fagyasztójában helyezték el, arról még nem döntöttek, hogy mi lesz a sorsuk - mondta el az igazgató, Jens Odgaard Olsson.

Egy brüsszeli központú állatvédő csoport éles kritikával illette az Odense Állatkertet a három egészséges oroszlán elpusztítása miatt. A Humane Society International/Europe szervezet vezetője, Joanna Swabe közleményében hangsúlyozta, hogy "az állatkertek rutinból túltenyésztik, majd leölik az oroszlánokat és a szintén fölöslegesnek bizonyuló más állatok ezreit". Figyelmeztetett az állatkertek "etikai felelősségére" és emlékeztetett arra, hogy más módszerek is rendelkezésre állnak a szaporulat korlátozására és a genetikailag egészséges populáció védelmére.

A Facebookon több tucatnyian bírálták Dániát és az állatkertet az "érzéketlenségéért".

Tavaly februárban a Koppenhágai Állatkert váltott ki nemzetközi tiltakozást, ahol egy szintén fölöslegessé vált, és ezért elpusztított egészséges zsiráfot boncoltak fel, és a látogatók, köztük gyerekek szeme láttára adták húsát az oroszlánoknak.

Címlapról ajánljuk
Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Acsádi László az orvosi Nobel-díjról: megvilágítok egy idegsejtcsoportot, és az állat megáll vagy elkezd félni

Az optogenetika kidolgozásáért ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A Nobel-bizottság indoklása szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák megértése régóta foglalkoztatja a kutatókat. Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel fejlesztették ki azt az új eljárást, amely lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban. A forradalminak nevezett felfedezés lényegét Acsádi László neurobiológus, az MTA rendes tagja ismertette az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×