A Magyar Nemzeti Bankban (MNB) különválasztják az igazgatóság és a felügyelőbizottság alatt működő belső ellenőrzést. Az utóbbi, tehát a felügyelőbizottság pedig az MNB többségi tulajdonában álló társaságoknál és a jegybank által létrehozott alapítványoknál is vizsgálódhat majd – ismertette a módosítás lényegét előterjesztő expozéjában Kármán András pénzügyminiszter.
A monetáris politikába senki nem szólhat bele, a közpénzek elköltésébe viszont az Országgyűlésnek nem csak joga, hanem kötelessége beletekinteni
– hangsúlyozta Kármán András, hozzátéve: ez nemzetközileg bevett gyakorlat, amely nem áll ellentétben a monetáris politika függetlenségével. A Fidesz 16 éven át szándékosan összemosta a két kérdést:
- beleszólt a monetáris politikába, oda, ahová a kormánynak soha nem lett volna szabad betennie a lábát. Az előző nemzetgazdasági miniszter például rendre kinyilvánította, hogy szerinte túl magasak a kamatok, sőt adminisztratív eszközökkel is nyomást gyakoroltak a kamatok alakulására.
- A jegybank gazdálkodását viszont tudatosan és szisztematikusan kivonták minden nyilvános kontroll alól.
Pontosan ezt a fonák helyzetet kell most helyre tennünk, meg kell teremteni a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését és számonkérhetőségét – mondta a pénzügyminiszter.
A Tisza vezérszónoka, Polgár György is hangsúlyozta, hogy nem a monetáris politikát ellenőrzik, hanem a jegybanki vagyon, vagyis minden magyar közös vagyonának kezelését.
Az erősebb ellenőrzést a fideszes Panyi Miklós is jogos közérdeknek tartja, de lényegesnek nevezte, hogy a Nemzeti Bank függetlensége megmaradjon. „A törvényjavaslatnak az a része, ami arról szól, hogy a felügyelőbizottság ellenőrzési jogosítványa kiterjedjen a bank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságaira és az általa alapított alapítványokra is, helyes és támogatandó javaslat” – mondta.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc is támogatandónak ítélte a módosítást, de a felügyelőbizottsági tagok jelölésének átalakítását tiszás hatalomtechnikai fogásnak tartja.
A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István felelősségre vonás szorgalmazott az MNB-alapítványoknál a gyanú szerint eltűnt százmilliárdok ügyében.
A cikk Herczeg Zsolt összeállítása alapján készült.







