Horváth Péter a Szegedi Tudományegyetem OneHealth Summit – Szeged címmel rendezett háromnapos egészségipari konferenciájának megnyitóján azt mondta, a Nemzeti Kutatási Innovációs Hivatal jelenleg 103 milliárd forintos alapját három év alatt 225 milliárd forintra emelik.

A politikus úgy fogalmazott, ez talán a magyar tudomány és innováció történetében az egyik legnagyobb emelés, a kutatási, fejlesztési és innovációs kiadások GDP-hez viszonyított arányát a jelenlegi 1,33 százalékról két százalékra növelik.

Szintén jelentősen – a jelenlegi 40 milliárdról 70 milliárdra – emelik a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programnak a tudományos alapkutatások támogatására szolgáló forrásait, amelyeket elérhetővé tesznek a posztdoktori és kiemelkedő eredményeket elérő kutatók számára is. Ezzel gyakorlatilag a teljes kutatói életpálya támogatása válik lehetővé – tudatta az államtitkár.

Horváth Péter hatalmas versenyhátránynak nevezte, hogy az egyetemek az elmúlt években nem pályázhattak uniós forrásokra. Ezt az akadályt a kormány megszüntette. Megállapodás született az EU-val a gazdaságfejlesztési és innovációs pályázatok újraindításáról, ami jelentős támogatása nyújt a középvállalatoknak, a kutatóhelyeknek, és végre lehetőséget az egyetemi infrastruktúra fejlesztésére – tette hozzá.

Az államtitkár elmondta, elkészült Magyarország tudományos és innovációs stratégiája, amelynek alapvető célja olyan ökoszisztéma kialakítása, amely képes megválaszolni a jelen és a jövő kihívásait.

A stratégia megvalósításának feltétele az oktatás reformja. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogyan innováljanak, hogyan merjenek vállalkozni, megmutatva nekik, miként lesz a tudásukból érték. Ugyanakkor meg kell teremteni a jogi, gazdasági és társadalmi hátteret, hogy az elindított innovációk sikeresek legyenek – közölte a politikus.

A háromnapos konferencia témájához kapcsolódva Horváth Péter hangsúlyozta, az egészségügy – más területekhez hasonlóan - a mesterséges intelligencia egyre terjedő alkalmazásának köszönhetően hatalmas transzformáción megy keresztül. Ugyanakkor míg a kutatásban a legújabb technológiák használhatók, a szabályozás miatt a betegellátásban ez sokkal lassabban jelenik meg.

A tudósként bioinformatikával foglalkozó államtitkár saját kutatócsoportját példaként felhozva elmondta, munkájukat gyakorlatilag mesterségesintelligencia-platformra helyezték át. A cél, hogy az erőforrásokat a legoptimálisabban lehessen felhasználni, ehhez pedig a hagyományos keretek közül kilépve kell gondolkodni – mondta, jelezve: ebben segíthet az SZTE konferenciája, amely lehetővé teszi a kutatók, az ipari szereplők, az egészségügyi szakemberek, a döntéshozók és a szabályozási területen dolgozó szakértők párbeszédét.