A kormányzat és Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter által vázolt terveket látva optimistábban várják a pedagógusok a jövő héten kezdődő tanévet, és úgy érzik, kisebb rajtuk a nyomás a központi kormányzat részéről – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Ugyanakkor jó néhány változásra lehet már számítani úgy a fenntartói viszonyokban, mint a tanításban magában.

Az Országgyűlés augusztusban, nem sokkal a tanévkezdés előtt több ponton módosította a köznevelési törvényt. Mint Totyik Tamás fogalmazott, ezek a változtatások nem igényelnek pénzügyi forrást, de fontosak, ezért gesztusértékűeknek tekinthetőek a kormányzat részéről. Viszont nagyon sok nyitott kérdést is hagyott az új szabályozás.

Az iskolák elfogadhatják a pedagógiai programot, az SZMSZ-t, és a fenntartóhoz csak a plusz költségekkel járó dolgokért kell fordulniuk – ezek az intézkedések az önállóság felé mutatnak, ahogy a Kókayné Lányi Marietta köznevelési államtitkár által nyilvánosságra hozott, az alsó tagozatosokra vonatkozó 14 pontos terv is. Most már nyugodtabban kísérletezhetnek a tanárok, próbálgathatják azokat a módszereket, amelyekkel a gyerekeknek élhetőbbé, élvezhetőbbé tudják tenni az iskolát.

Nincs azonban egyelőre önálló költségvetésük az iskoláknak, csak a munkaügyi kérdésekben kaptak szabadságot az intézményvezetők.

Továbbra is a tankerületekhez kell fordulni a különféle beszerzésekkel, jóváhagyást és anyagi forrást is ők adnak például a kréták beszerzésére és hasonlókra. De ezen források egy részét oda kellene adni az oktatási intézményeknek, hogy ők tudjanak gazdálkodni az ilyen pénzekkel – emelte ki a szakszervezeti vezető.

A jelen állás szerint novemberig a mostani formában létezik a Klebelsberg Központ, de Lannert Judit korábbi közlése szerint a funkciói utána a minisztériumhoz, egy főosztályhoz vagy egy helyettes államtitkársághoz fognak kerülni, és egy kutatóintézet vagy egy háttérintézmény lesz a szervezetből.

„A tankerületi központoknál és a Krétán keresztül futnak össze azok a fontos adatszolgáltatások, amelyekből elő tudják készíteni későbbi jogalkotást. A miniszter asszony is azt mondta, hogy adatvezérelten akarják az oktatási rendszert működtetni, és ehhez az adatokat innen tudják majd kinyerni. Nagy valószínűséggel akkor a Klebelsberg Központnak ez lesz a feladata, és majd a minisztériumhoz fog tartozni az a középirányítói szerv, ami most a Klebelsberg Központ. De itt is tisztázni kellene:

mi fog történni mondjuk akkor, ha a villám belecsap egy iskola épületébe és leég a teteje? Akkor a vis major keretet ki fogja fizetni, a minisztérium vagy a tankerület? Mert eddig a Klebelsberg Központ fizette, nekik volt rá keretük.

Vagy ha iskolafelújítás kezdődött, akkor eddig a konténertantermeket szintén a Klebelsberg Központ szerezte be, de az új rendszerben ki fogja ezeket beszerezni? Mert a tankerületek erre nincsenek felkészülve. Mint ahogy az iskolaigazgatók most arra sincsenek felkészülve, hogy az augusztus végén esedékessé váló átsorolásokat ők csinálják meg, továbbra is a tankerületi központok csinálják. De volt olyan tankerület, amelyik azt mondta, hogy mivel az iskola igazgatója önálló, akkor ő csinálja meg, mert ez már az ő hatásköre lenne. Aztán gyorsan le is állították ezt” – sorolta Totyik Tamás a még tisztázásra váró kérdéseket.

Bár most is új tankerületi igazgatókat neveznek ki – 60 tankerületre írtak ki pályázatot –, ha egy önkormányzat visszaveszi az iskolát, akkor az a tankerület megszűnhet – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, aki szerint a fenntartói kérdéseket sürgősen tisztázni kellene.

Persze kérdés, mennyi önkormányzat tud élni a kormányzat választási ígéretével a szűkös anyagi lehetőségei mellett. Totyik Tamás az önkormányzatoktól azt hallotta, hogy

azokkal a feltételekkel, amelyekkel a Klebelsberg Központ, illetve a tankerületi központok működtetik az intézményeket, nem kérik őket. Ha azonban az egyházi normatívával megkapják az iskoláikat, akkor igen.

Felidézte azt is, hogy Lannert Judit még minisztersége előtt többször beszélt arról, hogy önkormányzati szövetségeknek kellene fenntartaniuk az oktatási intézményeket. Ezek szerveződhetnének járási szinten vagy bármilyen közigazgatási egységben, a cél, hogy racionálisan megszervezhető legyen a pedagógusi álláshelyek jobb elosztása, kihasználtsága.

„Az nagyon nagy luxus, hogy az egyik iskolában van egy kémiatanár, eldugják napközibe, a szomszéd iskolában meg nincs kémiatanár, vagy a szomszéd településen meg nincs kémiatanár. Ezt az önkormányzati szövetségekkel meg lehetne oldani. Erre a miniszterasszonynak egyébként voltak minisztersége előtt egész jó elképzelései, csak ezek, úgy tűnik, most talonba kerültek, és a régi állapotot akarják fenntartani. Aztán hogy később, ahogy az önkormányzati rendszer átalakul, ez újra terítékre kerül-e, azt nem tudjuk, csak akkor nem öt, hanem csak egy évre kellett volna kinevezni a tankerületvezetőket, mert azért ott változások is bekövetkezhetnek, ha az önkormányzatok visszakapják az intézményeket” – mutatott rá Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

A cikk Kocsonya Zoltán interjúja alapján készült. A teljes beszélgetést alább megnézhetik, meghallgathatják.