Párbeszéd: a romák elleni gyűlölet szavakkal kezdődik

Szabó Timea (Párbeszéd) arra emlékeztetett, hogy hétfőn volt a romák ellen elkövetett 2009-es tatárszentgyörgyi gyilkosságok évfordulója. Felidézte, hogy a településen egy 28 éves férfi házára dobtak Molotov-koktélt, és amikor kisfiával kimenekült az épületből, lelőtték őket.

A romák elleni gyűlölet nem Molotov-koktéllal, hanem szavakkal, gondolatokkal kezdődik, és „azokból lesznek a tettek”. Olyan gondolatokkal, amikor például egy miniszter azt mondja, hogy „a romák wc-pucolásra jók a vonatokon” – fogalmazott a képviselő.

Szabó Tímea felolvasta egy nő levelét, aki arról írt, hogy bűnözőnek nevezték, miután nemtetszésének adott hangot Lázár János építési és közlekedési miniszter gyöngyösi fórumán. Hogy lehet a 21. században olyan kormánya egy EU-s országnak, amelyik azt mondja, hogy a Lázár-infón részt vevő romák mind bűnözők voltak? – tette fel a kérdést.

Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár azt felelte, a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságok is mutatják, hogy amikor nem polgári kormánya volt az országnak, akkor nem tudták megvédeni a lakosságot. Egy polgári kabinetre volt szükség ahhoz, hogy az elkövetők rendőrkézre kerüljenek, vádat emeljenek ellenük, és súlyos büntetéseket kapjanak – szögezte le. A politikus hangsúlyozta, hogy amióta a Fidesz-KDNP van kormányon, ilyen esetek nem történtek, a romák pedig biztonságban érezhetik magukat, ahogy mindenki más is, aki betartja a törvényeket.

Önök szembe akarják fordítani a cigány embereket a többségi társadalommal – értékelt az államtitkár, kiemelve: a kabinet azonban nem tesz különbséget, függetlenül attól, hogy egy nehéz anyagi helyzetben lévő ember roma vagy nem, mindenkinek segítséget nyújt.

Mi Hazánk: teljes körű végrehajtási tilalmat kell bevezetni

Apáti István (Mi Hazánk) azt mondta, hogy Magyarországon több mint 2,108 millió devizaalapú, illetve deviza kölcsönszerződést kötöttek abban az időszakban, amikor arra lehetőség nyílt. Az előbbiekhez kapcsolódó tőkeösszeg 734 milliárd, az utóbbiakhoz kapcsolódó keretösszeg nyolcmilliárd forintot tett ki. A hitelek kilencven százalékban svájci frank alapúak voltak, a 256 forintos svájci frank árfolyamon történő forintosítással számolva több mint 742 milliárd tisztességtelenül felszámolt összeg keletkezett –közölte.

Az Európai Unió Bírósága egy tavaly hozott döntésével kijelöli azokat a kereteket, amelyek szerint a devizalapú kölcsönszerződések adósai csak a tőkeösszeggel tartoznak – emelte ki.

Mint mondta: a Mi Hazánk azt javasolja, hogy amíg Magyarországon nem hoznak törvényeket az uniós bíróság ítélete alapján, addig azonnali hatállyal vezessenek be teljes körű végrehajtási tilalmat.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában úgy fogalmazott, hogy a képviselő is beállt a „csodadoktorok sorába”, akik azt ígérik az egykori devizahiteleseknek, hogy mindent visszakapnak.

A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2010-ben több mint egymillió devizában felvett kölcsönszerződés volt érvényben, 7300 milliárd forintnyi értékben. A kabinet több lépésben segítette a devizahiteleseket, 2015-ben pedig minden devizahitel-szerződést át lehetett váltani forintra – hangsúlyozta. Közölte, ennek során több mint ötszázezer jelzálogalapú és 250 ezer egyéb fogyasztói hitelt váltottak át forintra.

Azóta az egykori devizahitelesek ugyanolyan feltételekkel tartoznak, mint más forinthitelesek, ezért a kamatstop is vonatkozik rájuk – mutatott rá Répássy Róbert, aki kiemelte, hogy a jelenleg forintban tartozó egykori devizahitelesekre a végrehajtás során is ugyanolyan szabályok érvényesek, mint másokra.

Jobbik: ne mondjuk már azt, hogy nincsenek és nem is voltak devizahitelesek

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) elképesztően cinikusnak nevezte a kormány azon álláspontját, miszerint nincsenek devizahitelesek Magyarországon. Azt mondta, a forintosítást úgy intézték, hogy az emberek tartozása átlagosan 70 százalékkal megnőtt, így senki nem csodálkozhat, hogy az így megdrágított hitelekbe sokan „beledőltek”. Ezek látszólag forinthitelként működnek, de ne mondjuk már azt, hogy nincsenek és nem is voltak devizahitelesek – hangoztatta.

Megismételte korábbi javaslatait: országos adatbázist kell létrehozni, ahol minden korábbi devizahitelből eredő ügyet rögzítenek. Ebből az eljárás megindításakor a végrehajtónak kötelező lenne lekérni az adatokat, és nem indulhatna kilakoltatás devizás ügyben. Tisztességes elszámolásra van szükség, és a tőkeösszegen felül adják vissza az érintettek utolsó forintját is – indítványozta.

Répássy Róbert államtitkár azt a kérdést tette fel a képviselőnek, igazságosnak tartja-e, hogy a devizahitelesek csak a tőkeösszeggel tartozzanak, miközben a forinthitelesek kifizették a kamatokat. Vannak olyan „csodadoktorok”, akik azt állítják, hogy ez következik az Európai Bíróság ítéletéből, de nem következik ez az ítéletből - mondta, úgy folytatva, csak az a devizahitel-szerződés érvénytelen, amelynél a bank nem tudja bizonyítani, hogy megfelelően tájékoztatta ügyfelét az árfolyamkockázatról.

Az igazságügyi tárca államtitkára felidézte a devizahitelesek érdekében hozott intézkedéseket: a kormány felajánlotta a forintosítás mellett a végtörlesztést is. A kamatstop a jelzáloghitelekre is vonatkozik – mutatott rá, jelezve, a kabinet legalább tíz olyan intézkedést hozott az elmúlt években, amelyekkel kimentette a devizahiteleseket az adósságcsapdából.

MSZP: minimalizálni kell a balesetek számát

Molnár Zsolt (MSZP) a készülő új KRESZ-szel összefüggésben javaslatokat fogalmazott meg a közlekedés biztonságával kapcsolatban, hogy minimalizálják azoknak a baleseteknek a számát, amelyek emberéleteket veszélyeztetnek.

Kezdeményezte, hogy a motorokhoz hasonlóan az extrém nagy teljesítményű autókat külön jogosítvánnyal lehessen vezetni. Hozzátette, a parlament előtt lévő javaslat ezt a teljesítményt 300 kilowattban, 400 lóerőben határozza meg, de érdemes az elektromos autók esetében külön kategóriákat meghatározni. A büntető törvénykönyv módosításával szabálysértés helyett közúti veszélyeztetés legyen az, ha valaki extrém gyorsan megy egy városban - javaolta. Rámutatott: jelenleg amíg nem következik be baleset, addig ezek az esetek „sárga csekkel” elintézhetők.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a közlekedési szabályok az ittas, bódult vezetők esetén csak egy határig tudják kezelni a jogsértést, ezért van a büntetőjog mellé téve. Ha baleset, testi sértés történik, mindenképpen belép a büntetőjog – magyarázta.

Elmondta: minden esetben az a kérdés, mire irányult a gépjárművezető szándéka. Amennyiben az elkövető szándékosan veszélyeztetett utasokat, gyalogosokat, akkor már közlekedési bűncselekményről lehet beszélni. A közlekedési szabálysértők 99 százaléka nem azért sérti meg a szabályokat, hogy azzal testi sértést, halálos balesetet okozzon – jelezte az államtitkár.

Rámutatott, a közlekedési bűncselekmények büntetési tételei folyamatosan szigorodtak az elmúlt években.

DK: a határon túli magyarok levélszavazata tömeges választási csalásra ad lehetőséget

Kálmán Olga (DK) a határon túli magyarok szavazati jogának megvonása mellett érvelt, élesen bírálva, hogy a kormányoldal szavazati jogot biztosított olyanoknak, akik soha nem éltek, adóztak Magyaraországon, és nem viselik a döntésük következményeit. Szerinte a határon túliak levélszavazása tömeges választási csalásra ad lehetőséget. A Fideszt azzal vádolta: a könnyített állampolgárság megadásával határon túli magyarok százezreit „akarta kinevelni”, azóta pedig a határon túliak szavazatai „sorra szállították a kétharmadot”, és most is lassan félmillió regisztrált szavazó várja, hogy bebiztosítsa a Fidesz hatalmát.

Hangsúlyozta: a DK senkinek a magyarságát nem vitatja el, soha nem mondta, hogy ne támogassák a határon túli magyarokat, hanem azt az álláspontot képviseli, hogy szavazati jog annak járjon, aki viseli döntése következményeit. Szerinte külföldön dolgozó magyarok ilyenek, „a nekik a bőrükre megy” a választás, de a határon túliaknak nem.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában gyűlöletkeltéssel, a határon túli magyarok elleni hergeléssel vádolta a DK-s képviselőt. Leszögezte: a levélszavazás rendszere kiállta az idő próbáját, megfelel a nemzetközi standardoknak, semmilyen a törvénytelenséget nem lehet elkövetni ezzel. Hangsúlyozta: akinek magyar állampolgársága van, annak van választójoga is van, akinek viszont nincs magyarországi lakcíme, az csak a pártlistára szavazhat és regisztrálnia kell – hangsúlyozta.

Hozzátette: az is szavazhat levélben, aki külföldön dolgozik, ha kijelentkezik az itthoni lakcíméről.

KDNP: tiltakozunk a Tisza Párt egyházellenes politikája miatt

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt: a Tisza Párt „rárontott” a katolikus egyházra, mert nem tetszett neki a püspöki kar békéért fohászkodó nagyböjti körlevele. Hangsúlyozta: a KDNP minden körülmények között kiáll a béke mellett, és tiltakozik a Tisza egyházellenes politikája miatt.

Azt mondta, hogy a Tisza Párt nyilvánosságra került programja szerint az egyházak támogatását 40 százalékkal csökkentenék, ami évi 300 milliárd forintos elvonást jelentene. Ezzel közlése szerint sok száz iskola, óvoda és szociális intézmény működése kerülne veszélybe, főként azon az ötszáz településen, ahol az egyházi intézmény a fő közszolgáltató.

Latorcai Csaba, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kijelentette, a Tisza Párt tudatos rombolásra készül az egyházpolitikában.

Szerinte a Tisza és Magyar Péter pártelnök a 2010 előtti balliberális kormányok egyház- és vallásellenes politikáját hozná vissza esetleges kormánykerülése esetén. Úgy vélte: a Tisza Párt számára a keresztény elvek nem jelentenek értéket.

Az, hogy a Tisza Párt "ordenáré" módon megtámadta a püspöki körlevelet, azt jelzi, hogy nem békét akar, hanem háborút, és ellensége a kereszténységnek és az egyházi intézményeknek - közölte.