Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Egy nyugdíjas pár termékeket válogat egy élelmiszerboltban.
Nyitókép: Pexels

Fiatal kereszténydemokraták buktathatják meg a koalíció tervezett nyugdíjreformját a Bundestagban

A CDU fiataljainak csoportjától függhet a tervezett nyugdíjreform sorsa Németországban. A vita hetek óta tart, most azonban „sorsdöntő” szakaszba érkezett.

Már az előzmények is rendkívüliek voltak, a reform ugyanis egyike volt azon kevés témának, amelyekben a kormánykoalíciós pártok, a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD előzetes megállapodásra jutottak. Elsősorban azonban azért, mert a CDU-n belül lázadt fel egy fiatal képviselőkből álló csoport a reform ellen.

A tervezet szerint a nyugdíjak hosszabb távú stabilizálásáról, hivatalos megfogalmazás szerint „védettségi szintjének” biztosításáról van szó. Konkrétan arról, hogy a nyugdíjak szintjét legalább 2031-ig a bérekhez viszonyítva legalább 48 százalékon garantálják. Mindez kiindulópontot jelenthet a 2031 utáni nyugdíjak megállapításához.

A nem várt akadályt ugyanakkor fiatal kereszténydemokrata képviselők ellenállása jelenti. Szám szerint 18 ifjú „honatyáról” van szó, ez azonban elegendő ahhoz, hogy a tervezet ne kapja meg a Bundestag áldását a hét második felére előirányzott szavazáson.

A stabilizálás, azaz az említett védettségi szint nincs ínyére a a fiatalok csoportjának. Azzal érvelnek, hogy ez a jövőt illetően rendkívüli többletköltségekkel járna, ami a fiatalok generációját sújtaná. Konkrét összegre is utaltak: szerintük

2040-ig ez mintegy 120 milliárd eurós többletköltségeket jelentene a fiatal generációk kárára.

A kereszténydemokrata kancellár, Friedrich Merz a reform fő szószólója, és fiatal párttársai tiltakozása ellenére eddig hajthatatlan. Az államfő, Frank-Walter Steinmeier ugyanakkor a napokban kompromisszumot sürgetett, erre azonban egyelőre nincs jel.

A vitához most a kereszténydemokraták egyik legtekintélyesebb kereszténydemokrata politikusa, Hendrik Wüst észak-rajna-vesztfáliai tartományi miniszterelnök szólt hozzá. Nyilatkozatából az tűnt ki, hogy a konzervatívok parlamenti csoportjának fiataljait akarja meggyőzni, s ennek kapcsán a „kollektív felelősségre” apellált.

„Nincsenek elvárásaim a szabadon megválasztott képviselőkkel szemben, de feltételezem, hogy osztoznak az általános felelősségben”

– idézte az ARD közszolgálati médium a tartományi kormányfőt, aki reményét fejezte ki, hogy nem fogják nehéz helyzetbe hozni a kormányt.

A politikus ugyanakkor egy lehetséges megoldásra is utalt. Ennek lényege az lenne, hogy amennyiben a tervezet a héten mégiscsak megkapná a a fiatal konzervatívok áldását, a jövő évben egy reformbizottság külön foglalkozik majd aggályaikkal.

Wüst nyilatkozatára a csoport egyelőre nem reagált, szavazataik nélkül azonban a javaslatnak nincs biztos többsége a Bundestagban. A 630 tagú alsóházban a CDU/CSU 208, illetve az SPD 120 mandátumával összesen 328 képviselői hellyel rendelkezik.

A nyugdíjreform tervezetének elutasítása nagy fiaskót jelentene az amúgy is népszerűtlen Friedrich Merz kancellár, illetve az általa vezetett, májusi hivatalba lépése óta szinte állandóan bírált koalíció számára.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×