Washingtoni tárgyalásai előtt tett bejelentést Szijjártó Péter; a magyar külgazdasági és külügyminiszter Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel találkozik, majd egyezségeket is aláírnak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket Szijjártó Péter külgazdasági külügyminiszter, majd megállapodásokat is kötötnek, ezek kapcsán adott interjút Washingtonban az M1 televíziónak.
Hangsúlyozta, a Trump-Orbán-találkozónak kettős tematikája van:
energetika, családok, gazdaság
háború.
Szijjártó Péter szerint a találkozó egy olyan időszakban jön létre, amelyben Európa folyamatosan gáncsolja Donald Trump amerikai elnök béke-erőfeszítéseit és Orbán Viktor azon véleményét a békével kapcsolatban, amelyet más három és fél éve képvisel.
Megerősítette, otthont adna Budapest egy, „a háború lezárásához vezető békecsúcsnak” az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, de ehhez hetek, hónapok előkészítő munkája szükséges, hisz a csúcstalálkozónak akkor lehet értelme, „ha van miben megállapodni”.
Mint fogalmazott, a két legmeghatározóbb gazdaságának vezetője, Donald Trump és Hszi Csin-ping egy hete már találkozott, ők márpedig „egy követ fújnak” a béke szempontjából, Kína pedig már „tett lépéseket az ENSZ-ben a béke barátai” csoport erős tagjaként.
Űr
Bejelentette: folytatódik a magyar–amerikai űrbefektetési program, és Magyarország újra embert küld a világűrbe, ehhez szövetség készül a világ legnagyobb űrtechnológiai vállalatával (Voyager Technologies), egy új amerikai űrállomás építése folyamán pedig mindhárom fázisban is közreműködhet – tervezés, építés, üzemeltetés –, ezen kívül pedig oktatási egyezségek is köttetnek űrtechnológiai tárgyörben.
„Az a terv, hogy 2029-re egy kereskedelmi hasznosítású és működtetésű űrállomást bocsátanak fel Föld körüli pályára. Magyarország számára nyílik most lehetőség, ma egy átfogó beruházási, képzési és technológiai megállapodást készítünk elő a Voyager Technologiesszal, Magyarországnak itt előnye van, hiszen azokat a tudományos eredmények, amelyeket elértünk, előre visznek bennünket. Az előnyök gyümölcsét most learatjuk” – részletezte.
Leszögezte, az űrtechnológiai befektetésekből, missziókból a magyar gazdaság profitál, Kapu Tibor projektjével pedig már maguk a nagy partnerek jelentkeznek a magyar félnél együttműködés céljából.
KezdőlapBelföldSzijjártó Péter Washingtonból: a Trump–Orbán találkozónak súlyos tétjei vannak
Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
A magyar női kosárlabda-válogatott 15 ponttal legyőzte a házigazda törököket az isztambuli selejtezőtorna keddi zárónapján, ezzel kijutott a szeptemberi, Berlinben sorra kerülő világbajnokságra, és 28 év szünet után vehet részt ismét vb-n.
Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.
The US president's comments come after a growing list of nations, including many European powers, turned down his request to help protect the Strait of Hormuz.
