A Kossuth téren mondta el az 1956-os forradalom 69. évfordulóján ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a térre és a környező utcákba - részben a Békemenettel - érkezett százezres nagyságrendű embersokaság előtt.
"Ez már az űrből is látszik" - utalt a sokaság méretére első szavaival. "Isten hozta a szabadság vándorait!"
Külön köszöntötte azokat, akik 2002-ben is ott voltak már a Kossuth téren, az országgyűlési választások két fordulója között, a Fidesz választási nagygyűlésén.
"Ma nem fegyver dördül, hanem ének szól, nem vér hullik, hanem zászlók lobognak, szívek gyúlnak, magyar szívek" - folytatta.
Felidézte, a pesti srácok nem vágytak hősökké lenni, csak védték a sebzett hazát. "Újra ötvenhat moraját halljuk. Megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország nem felejt" - tette hozzá.
A Békemenet méltó 1956-hoz
A Békemenet mozgalma az szerinte, amely a brüsszeli nyomás ellen megvédi a hazát, 16 éve kormányon tartja Európa egyetlen keresztény, konzervatív kormányát, képes volt megvédeni magyarország határait, és megtartani Európa egyetlen migránsmentes országaként Magyarországot, képes volt kizavarni az iskolákból az LMBTQ-aktivistákat.
Orbán Viktor szerint sok ország odaadná a fél karját egy migránsmentes országért, illetve hogy kizavarja az iskolából a genderaktivistákat. "Nekünk nem kellett a fél karunkat odaadni, mert időben ébredtetek, (...) köszönet, bravó és megemelt kalap!"
Úgy látja, méltó és igazságos, hogy épp a Békemenet ünnepli 1956 hőseit.
Szerinte a magyarok nélkül sohasem bukott volna meg a kommunizmus, nem lett volna prága 1968, nem lett volna Varsó, nem omlott volna le a berlini fal sem.
1956 lelke
"Ma az egész világon tudják, hogy a magyar az a nép, amely soha nem adja fel önmagát" - hangoztatta.
Egy dolog nem változhat szerinte: a tartás.
A szabadság legkitartóbb nemzedéke a még élő ötvenhatosoké, akiknek jár a köszönet.
Orbán Viktor szerint újra és újra lázadni kell, amikor idegenek akarják rászorítani arra, hogyan éljenek a magyarok.
"Ha szabadság van, minden van és minden lehet, a többit majd intézzük. Nem vagyunk követelőzők, nem vagyunk hízelgő fajta sem, nem érdekelnek a plecsnik, nem akarjuk megmondani másoknak, hogyan éljenek, (...) de nem hajszoljuk a világi dicsőséget. Felőlünk bárki csinálhat fából vaskarikát vagy kutyából szalonnát: csak egy dolgot kérünk: hagyjanak minket békén!" - kiáltott fel.
Szerinte nem bírta az országot lenyelni az IMF és más birodalom sem, "még nekik kellett örülniük, hogy nagyobb baj nélkül megússzák" - fogalmazott.
Brüsszel és az ukrajnai háború
Szerinte Brüsszel úgy döntött, hogy háborúba megy. "A hajlandóak koalíciója hajlandó másokat elküldeni a háborúba. (...) Ha Brüsszel nem akadályozná Donald Trump békemisszióját, már béke lenne Ukrajnában, és ha ő lett volna az amerikai elnök, ki sem tör a háború" - vélekedett Orbán Viktor, aki szerint a kárpátaljai magyarok úgy keveredtek bele a háborúba, mint Pilátus a Credóba, "csak az országnak van határa, a nemzetnek nincs", mondta, ígérve, hogy nem feledkezik meg a kárpátaljai magyarokról.
A háború szerinte blokkolja a növekedést, 185 milliárd eurót má elköltöttek a háborúra, és még többet akarnak "kihúzni a zsebünkből", emiatt tönk szélén egyensúlyoznak nemzetgazdaságok, és világhírű gyárak kapujára került lakat, miközben Magyarország egyszerre futtatja programként a valaha volt legnagyobb adócsökkentést, családtámogatást és energiaár-támogatást.
Újra elutasította Ukrajna felvételét az Európai Unióba, "Ukrajna támogatásáról beszélnek, de már Ukrajna felosztása van napirenden" - mondta. "Lehetőség nekik arra, hogy országot vegyenek, ez háborúban a legolcsóbb; Ukrajna sorsa már mások kezében van" - tette hozzá.
Orbán Viktor stratégiai partnerként akarja Európához kapcsoni Ukrajnát, de nem EU- vagy NATO-tagként, szerinte "ezt kívánja a magyar nemzet".
Úgy látja, egyedül Magyarország áll ki a béke mellett, sokan mások nem mernek, mert "talán nem elég erősek". Szerinte Magyarországnak van ereje, de nem volt ez mindig így, például a második ukrán front idején sem, de most már nincs német megszállás, amikor "golyófogóként használták a magyarokat a saját hazájukban".
A két viláhgáborúban másfél millióan vesztek oda, "ez még egyszer nem fordulhat elő, az első és második nagy háborúból nem tudtunk, de ebből most kimaradunk" - ígérte a miniszterelnök.
Szuverén nemzet - 2026-os választások - fiatalok
Szerinte a "Slava Ukraini" felkiáltásra csak annyit kell felelni, dicsőség Magyarországnak. "Aki magyar, az békét akar, aki magyar, az élni akar. Nem adjuk át a pénzünket, a fegyverünket, nem akarunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért" - mondta még Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, öt hónap múlva választás lesz, "ha suhintani kell, suhintani is fogunk, a golyóstollainkkal".
"A következő öt hónapban beszélnünk kell a megtévesztett lelkekkel. Nem a vezetőikről beszélek, nekik ott vannak a gazdáik. De vannak, akik azt hiszik, hogy a jó ügy mellett állnak, el kell mondanunk nekik, hogy Brüsszel ma nem a segítség, hanem a veszedelem. Brüsszel és megbízottjai nem fejlődést, hanem háborút hoznak Magyarországra. Ha tudnak róla, ha nem, a háborút támogatják, akik a kormányváltást támogatják" - nyomatékosította a kormányfő. Szerinte a kormányváltás veszélyeztetné az adórendszert, a rezsicsökkentést, a családtámogatást.
Szerinte beszélni kell a fiatalokkal, meg kell próbálni.
Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy a fiatalok robbantják ki a forradalmakat, Petőfi 25 volt, Rákóczi 27, a fiatalokra most is szükség van.
Valóság a béke, a szabadság, aminek megvédésére szerinte a fiatalokra is szükség van, ez "nem manipuláció, nem kamu, nem átverés. Ha arra vágytok, hogy súlya, komolysága legyen annak, amit csináltok, állj közénk!" - buzdított.
A brüsszeli birodalom szerinte nem akarja, hogy a fiatalok magyarok legyenek, "gépre kötve szunnyadjanak". "Ideje fellázadni." Szerinte le kell jönni a brüsszeli infúzióról, és vállalni azt, amire a haza hív.
Szabadság vagy szolgasors, háború vagy béke?
Szerinte a szabadság vagy szolgasors, a háború vagy béke a kérdés, 1956-ban előbbi volt, most az utóbbi. "Ma is megvan a brüsszeli mesterterv slim-fit szekértolója.
Ezt követően sorolta az országokat, ahol politikai fordulat történt, és "mozog a föld az európai elit lába alatt".
1956-ban a szabadság, 2025-ben a béke fővárosa Budapest Orbán Viktor szerint.
"Nincs arany középút. Európai Unió igen, Brüsszel nem" - húzta alá.
Szerinte a magyar nemzet nem hátrál meg az élet viharában, "itt béke lesz, mert mi békét akarunk, és szabadság lesz, mert mi szabadok leszünk" - zárta gondolatait a miniszterelnök október 23-án a Kossuth téren.







