2021-ben Magyarországon az Európai Unión belül a legmagasabb volt a tüdőrák standardizált halálozási aránya; 100 ezer férfira 112 haláleset jutott, 100 ezer nőre pedig fele ennyi.

A negatív statisztikáról Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója az Economx kérdésére elmondta, hogy a hazai adatok nagyon szomorúak, de világszerte is vezető halálok a tüdőrák. Magyarországon évente közel tízezer új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak és sajnos nyolcezer halálokért is a tüdődaganatok a felelősek. Ez nem hazai specifikum, a megbetegedés világszerte nagyon sok kihívást jelent.

A 90-es évek óta a férfiak körében csökken a tüdőrákos megbetegedések aránya, ugyanakkor a nők körében növekedés figyelhető meg,

ez Magyarországra is jellemző. A főigazgató szerint ennek hátterében elsősorban a dohányzási szokások megváltozása állhat: egyes kutatások szerint a nők érzékenyebbek lehetnek a dohányfüst rákkeltő hatásaira.

Az 1970-es évektől elterjedtek a vékonyabb, úgynevezett „light” cigaretták, amelyek divatosnak számítottak, és sok nő éppen ekkor szokott rá a dohányzásra. A 90-es években kilenc tüdőrákos férfi betegre egy nőbeteg jutott, mára az arány közelít, 2030-ra várhatóan kiegyenlítődik, ugyanannyi beteg lesz mindkét nem esetében, ezért a női rizikóra is külön figyelmet kell fordítani.

A hazai adatokat ismerve, a dohányzással összefüggésbe hozható tüdőrákos betegek átlagéletkora 65 év, ugyanakkor sajnos a fiatalabb korosztályban is találkozunk tüdőrákkal - emelte ki Bogos Krisztina.

Magyarországon minden harmadik felnőtt dohányzik, és a tüdőrák legnagyobb kockázati tényezője a dohányzás, a megbetegedések 70-80 százaléka ehhez köthető. 2013-ig volt kötelező Magyarországon a tüdőszűrés, ám a mellkasröntgen a tüdődaganatos betegség korai felismerésében nem bizonyult hatékonynak. Ez nem azt jelenti, hogy a vizsgálat ne volna hasznos: a TBC visszaszorításában például kulcsszerepe volt, és jelenleg is igaz, hogy a panaszmentes tüdőrákos betegek mintegy 20 százalékát mellkasröntgen során fedezik fel. A cél azonban az, hogy a tüdőrákot minél korábbi stádiumban fedezzük fel, mert a tüdődaganat alattomosan fejlődik ki és sokáig nem ad tüneteket.

Erre pedig az alacsony dózisú CT-vizsgálat a megoldás - mondta a főigazgató.