Az augusztus végi tiltakozás után csütörtökön újabb megmozdulást szervez a Futárok Ligája. A futárok továbbra is magasabb fizetést, kedvezőbb adózást, azonnali létszámstopot és korrekt panaszkezelést követelnek.

„Az elmúlt 3 évben a nettó jövedelem reálértéke a felére csökkent, és hiába mondják a cégek – még ha valamilyen szinten igazuk is van –, hogy a díjazások is nőttek, ez messze nem követte le azt az inflációs környezetváltozást, amit elszenvedtünk” – mondta az InfoRádióban Tóth Gergely Pál, a Futárok Ligája képviselője.

Ennek következtében a futárok nagyon kevés pénzből kénytelenek megélni, és ez is egyre jobban fogy – tette hozzá a képviselő. Kijelentette:

a demonstráció egyik legfontosabb célja, hogy egy átlátható és nagyobb mértékű, élhető díjazást érjenek el.

A tüntetés másik célja az adózás megváltoztatása: a szervezet korábban már beterjesztett egy javaslatot a minisztériumba, miszerint szeretnének áttérni a 40-60-as adóátalányból a 20-80-as adóátalányba. Tóth Gergely Pál szerint ez nagyon sokat segítene a futárok helyzetén, hozzátette azonban, hogy ha a cégek adott esetben elkezdik még csökkenteni is a fizetéseket, mert úgynevezett „dinamikus díjazást” alkalmaznak, akkor ad adózás jelentette előny is elvész. A képviselő szerint éppen ezért szeretnék minimum megtartani a jelenlegi fizetéseket, illetve emelést is elérni.

A futárok létszámstopot is követelnek, a képviselő szerint azért, mert folyamatosan azzal vannak sakkban tartva, hogy a cégek jóval nagyobb ütemben bővítik a futárállományt, mint azt a piac növekedése indokolná, ezért sokkal kevesebb megrendelés jut egy emberre, és így kénytelenek minden rendelést elfogadni. Tóth Gergely Pál aláhúzta: egyre nehézzé válik a megélhetés, hiszen amíg

korábban egy futár napi 8-10 óra munkából megélt, mostanra már sokszor 10-12 vagy akár 14 órát is kint kell lennie ugyanezért.

A futárpiacon megjelent ázsiai és más külföldi munkavállalók kapcsán a Futárok Ligája képviselője azt mondta, ők sok esetben úgy kerülnek ide, hogy a hazájukban a toborzóirodában azt se árulják el nekik, melyik országba jelentkeznek, sőt sok esetben nem kevés pénzt is kérnek a közvetítésért. A munkavállalók viszont itt azzal szembesülnek, hogy sokkal többet fizettek, mint amennyit itt a vízumuk lejárta előtt meg tudnak keresni. Tóth Gergely Pál szerint ez egy elég súlyos probléma, és a félreértések elkerülése végett leszögezte:

nem a külföldi vendégfutárok szorítják rövidebbre az árakat, hanem a munkaerő-szervező cégek, akik elárasztották a piacot, amit a futárcégek kihasználtak.

A szervezet szószólója arra is kitért, hogy a panaszkezeléssel is gondok vannak. Ha egy futárcéghez panasz érkezik egy ügyféltől, a futárok sokszor nem is tudják, mi volt az azt kiváltó ok. Mint mondta, állítólag a nyilatkozatok alapján komolyabb kivizsgálás történik, azonban a munkavállalóknak erre nincs rálátása, milyen szinten zajlik mindez, és a futároknak sok esetben a saját álláspontjukat sincs lehetőségük megvédeni, mivel az eljárás indoklás nélküli felmondással zárul. Ez pedig jelentős mértékben fokozza a kiszolgáltatottságot – szögezte le.

A szervezet képviselője szerint ma Magyarországon összesen körülbelül 16 ezer futár dolgozik a két nagy cégnél, akik mellett ott vannak még a házi futárok, csomagküldő szolgálatok és más házhozszállító cégeknél dolgozó kollégák, akiknek a számát további 1500-ra becsüli.

Az éves beszámolók szerint a piac ugyan folyamatosan bővül, de nem olyan mértékben, mint az említett létszám, és Tóth Gergely Pál szerint ez jelenleg sok is. Mint mondta,

ezért lenne szükség egy átlátható struktúrára, hogy pontosan tudni lehessen, hányan dolgoznak a területen, milyen cégeknél, illetve az alvállalkozói, úgynevezett „flottás” rendszerben,

ami kapcsán hozzátette, hogy működési módszerénél fogva szintén komoly árleszorító hatást gyakorol a szektorra, mivel nem biztos, hogy minden esetben megvalósul a jogkövető, adófizetői magatartás, ami viszont a vállalkozó futároknak okoz versenyhátrányt.