Az utóbbi nyolc évben katasztrofálisan alakultak a vízgazdálkodás paraméterei a klímaváltozás miatt. Az InfoRádióban Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója "hihetetlen ténynek" nevezte, hogy az idén sem a Kárpátokban, sem az Alpokban nem volt hókészlet.

„Abszolút nulla volt, ilyen még nem volt az én emlékezetem óta. Azt érezzük, hogy a készleteink csökkennek, a folyómedreink süllyednek, és ami ennek a drasztikus következménye, hogy az Alföld alatt a talajvízkészletünk 9 köbkilométerre lecsökkent. Hogy érezhető legyen, hogy ez mit jelent: másfél évig ki kellene vezetnünk a talajba a teljes Tiszát Tiszabecsnél, ez a készlet ilyen nagyságrendű” – magyarázta.

A hazai vízügy elindította a Vizet a tájba! programot, amelynek alapelvei a következők:

• az elszivárgó vizeket csökkenteni kell
• folyóink kis vízszintjeit emelni kell
• be kell juttatni a talajba a vizet, ki kell jelölni olyan helyeket, ahol kivezethető a víz
• az egész vízrendszer vízpótló képességét növelni kell
• oda kell tudni vezetni a vizet, ahol szükség van rá (öntözés, beszivárogtatás, egyéb vízkivétel biztosítása).

Idén már több vízmegtartó beruházás is megvalósul hazai és uniós forrásokból.

„Az uniós pályázataink 80 százaléka a vízvisszatartást vagy a vízpótlást szolgálná az operatív programokból, pedig a vizek elleni védekezés pontosan a jelenlegi fordítottja volt az előző ciklus beruházási struktúrában” – mutatott rá. Vagyis erős irányváltás van, amely mindenképp a vízkészlet rehabilitációját szolgálja.

Őszre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem új aszálystratégiát dolgoz ki, ezt az egyetem rektora jelentette be. Gyuricza Csaba szerint három módszert kell alkalmazni. A párolgást talajműveléssel, tápanyag-utánpótlással és a talajborítottság növelésével lehet megakadályozni, illetve fejleszteni kell az öntözési rendszert, és tisztítás után hasznosítani kell a szennyvizet.