Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.71
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 2015. február 9-én. Ezen a napon Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő ünnepélyesen átadta a felújított vezetéket.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Új olajkábel épül Szerbia és hazánk közt, ráadásul elég gyorsan

Magyarország, a rezsicsökkentés vívmányainak megóvása érdekében új kőolajvezetéket épít Szerbiával, amely akár már 2027-ben működésbe léphet - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Pavel Szorokin orosz energiaügyiminiszter-helyettessel és Dubravka Dedovics szerb energiaügyi miniszterrel folytatott egyeztetését követően kiemelte, hogy Brüsszel sorozatosan olyan döntéseket hoz, amelyekkel nagyon durván aláássák az európai energiabiztonságot.

"Azt akarják, hogy ne használjunk többé se orosz kőolajat, se orosz földgázt. Be akarnak zárni szállítási útvonalakat. Az eredményt látjuk Európában: most már a többszörösét kell fizetni az energiáért, mint a világ más pontjain" - mondta.

"Mi, magyarok, eddig meg tudtuk őrizni a rezsicsökkentés vívmányait, azonban Brüsszel most azt akarja, hogy az orosz kőolaj és földgáz feladásával a magyar családok rezsiköltsége a kettő-négyszeresére növekedjen az eddigiekhez képest. Mi ezt nem engedjük, nem szállítási útvonalakat kell bezárni, nem forrásoktól kell elvágni Európát, hanem újabb forrásokat kell megnyitni az európai energiaellátás számára, és újabb vezetékeket kell építeni" - folytatta.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy ez tudná csökkenteni az energiaárakat Európában, ezért Magyarország, Szerbiával összefogva, kőolajvezetéket épít a két ország között, amely akár ötmillió tonna éves szállítási kapacitással is rendelkezni tud.

"Magyarországon ehhez egy 180 kilométernyi új csővezetéket kell építeni, és hogyha jól haladunk, akkor 2027-re ez az új vezeték már működésbe is léphet"

- tudatta. "Ma a szerb energiaügyi miniszterrel és Oroszország energiaügyi miniszterhelyettesével áttekintettük ennek a beruházásnak a lehetőségét, az előkészítés jelenlegi állását" - tette hozzá.

"Mi továbbra is azon vagyunk, hogy a rezsicsökkentés eredményeit megvédjük, hogy megvédjük a magyar családokat a brüsszeli áremeléstől. Ehhez arra van szükség, hogy újabb energiaforrásokat nyissunk és újabb vezetékeket építsünk. Brüsszel le akarja építeni a forrásokat, be akarja zárni a vezetékeket, ez áremelkedéshez vezetne. Mi ezt nem engedjük, mi vezetéket építünk, újabb forrásokat nyitunk meg, ezzel megőrizzük Európa legalacsonyabb rezsiköltségeit a magyar emberek számára" - összegzett.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×