Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A ponthatárokat nézi okostelefonján a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvény egyik résztvevője a Városligetben 2022. július 21-én. Ezen a napon este nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 99 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó

A héten sok fiatal sorsa fog eldőlni

Szerdán hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat; a fiatalok 20 órától kapnak sms-t az eredményről - jelentette be a felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika elmondta: a központi ponthatárváró rendezvényt ezúttal Veszprémben tartják, de számos egyetemi városban is szerveznek hasonló Pont Ott Partit. Az idén már harmadik éve, hogy több mint 120 ezer feletti a jelentkezői létszám, és Európában egyedüliként Magyarországon tízből nagyjából nyolc diák állami ösztöndíjas képzésre kerül be az egyetemre.

A fiatalok ma már sokkal tudatosabbak, és sokkal inkább a nemzetgazdaság szempontjából releváns képzésekre jelentkeznek - hangsúlyozta. "A műszaki, a természettudományos, a mérnök, az informatika, de a tanár vagy az orvos-egészségtudományi képzések is ide sorolhatók, és ebből kifolyólag várhatóan az állami ösztöndíjas férőhelyek is jobban ezekre a képzésekre fognak fókuszálni" - tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar egyetemek egy megújítási folyamaton mentek át.

Új struktúrában, új működési módszerrel, teljesítményelvárással, teljesítményfinanszírozással működnek. Sokat erősödtek a magyar egyetemek és egyre meghatározóbbak a nemzetközi szinten is - fogalmazott, hozzátéve, hogy "tizenkét egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában, de a cél az, hogy 2030-ra világszinten legyen top 100-as és több top európai egyetemünk is".

Varga-Bajusz Veronika felidézte, hogy az elmúlt évben elindított családbarát felsőoktatás keretében januártól léptek életbe azok az intézkedések, amelyek megkönnyítik a tanulmányaik mellett gyermeket vállalók életét. Így minden 30 év alatti hallgató, akinek gyermeke születik, jogosulttá válik állami ösztöndíjas képzésre való átsorolásra.

"Az első félév eredményei alapján az látható, hogy 810 gyermek született, és az érintett hallgatókból 453-an voltak jogosultak állami ösztöndíjas képzésre, akiknek egyébként egyharmada édesapaként tudta igénybe venni ezt a lehetőséget, ezt a támogatást" - tette hozzá.

Akik pedig 14 év alatti gyermeket nevelnek, kérelmezhetik az egyéni tanulmányi rendet, hogy jobban össze tudják egyeztetni a gyermeknevelést és a tanulást, egy régebbi intézkedés pedig, hogy a 30 év alatti édesanyáknak elengedik a diákhitel-tartozását. Az intézkedésekkel a kormány célja az, hogy

"segítsük minden élethelyzetben azokat, akik gyermeket szeretnének" - fogalmazott az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: a magyar egyetemek megújítása "egyértelműen egy sikertörténet". Egyrészt a magyar egyetemek nemzetközi versenykörnyezetben erősödtek, másrészt egy hozzáférhetőségi fordulat valósult meg, hiszen 40 százalékkal többen jelentkeznek a magyarországi egyetemekre.

"A megújulás előtt 280 ezres, most pedig már 330 ezres az a hallgatói kör, amelynek tagjai valamely magyar egyetemre járnak" - fogalmazott, kiemelve, hogy a képzések minősége is erősödött, és egy hallgatóbarát fordulat is megvalósult, hiszen 4500-zal kevesebben morzsolódtak le, mint a megújítást megelőzően.

A hallgatók az egyetemektől kaptak egyfajta mentorálást, sőt csaknem 22 ezren gyorsabban haladnak a tanulmányaikkal, de nőtt a tudományos teljesítmény is, hiszen mintegy 50 százalékkal több a publikációk száma. Az államtitkár hangsúlyozta: mára minden második hallgató vidéki egyetemre jár, tehát kiegyenlítődött a főváros és a vidék viszonyrendszere is, megerősödtek a vidéki egyetemek.

Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×