Egy ország innovációs teljesítményének nemzetközi összehasonlítására az egyik mód a globális innovációs index, amelyet a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO állít össze évről évre, és amellyel 130 ország innovációs teljesítményét vetik össze több mint 80 indikátor segítségével. Ez nagyon komplex képet ad arról, hogy az innovációban az egyes országok mennyit fektetnek be pénzügyileg, mennyit humán erőforrásba és más hasonló területeken, illetve hogy milyen eredményekkel. Magyarország a 36. helyen teljesít a legutóbbi adatok alapján, ami Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója szerint jó eredmény.

„Ha megnézzük Magyarország képességeit és teljesítményét különböző aspektusok mentén – például a lakosságszámunkban a 96.-ak vagyunk, az egy főre jutó GDP-t, tehát a gazdasági teljesítőképességünket tekintve a 47.-ek –, akkor azt mondhatjuk, hogy egyáltalán nem rossz az a 36. hely. Ám ha visszanézünk harminc évet az időben, és megnézzük a hasonló vizsgálatokat, akkor – bár még nem ennyire komplexen és nem pont ezzel a módszertannal vizsgálták – az látszik, hogy Magyarország tudományos teljesítménye a '80-as, '90-es években az első húsz ország közé taksált minket a világban. Bőven van tehát még feladatunk, hogy az innovációban előrelépjünk" – mondta Bódis László az InfoRádió Aréna című műsorában.

Persze a tudományos és az innovációs teljesítmény nem ugyanaz, de az előbbi alapját képezi az innovációnak, jegyezte meg. Ez azt jelenti, hogy a fenti indexben figyelembe vett 80 indikátorban számos ahhoz kapcsolódik, hogy az egyetemeinken, kutatóintézeteinkben milyen tudományos munka folyik, hiszen az innováció az arról szól, hogy a szellemi termékeinket, új, innovatív ötleteket, amelyek tipikusan a kutatásokból állnak elő, sikeresen termékekké, technológiákká, szolgáltatásokká tudjuk formálni.

„Ha megnézzük az egy főre jutó Nobel-díjasainkat, akkor a 11. helyen állunk a világban. Vagyis ha a tudósaink ott voltak és vannak a világ élvonalában, akkor fontos az, hogy ne csak tudományos publikációkban legyenek kiválók a magyar egyetemek, kutatók, hanem ezt minél nagyobb mértékben, minél sikeresebben tudjuk átforgatni gazdasági erővé, gazdasági haszonná, technológiai fejlesztésekké” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A fejlődéshez több dolog is kell. Úgy látja, hogy a szabályozási környezet – a Világbank elemzése szerint is – ott van a világ legjobbjai között. További alapvető tényező az úgynevezett szervezeti kérdéskör: a tudományos rendszerek, az egyetemek, a kutatóhálózat megszervezése annak érdekében, hogy olyan tudományos munka folyjon ott, amelynek az eredményei továbbvihetők a termékfejlesztés, tehát az innováció irányába. A harmadik kiemelt aspektus a finanszírozás: a magyar kutatásnak, innovációnak jelentős állami befektetésekre van szüksége. Mindehhez Bódis László szerint még hozzátartozik az oktatás, képzés kérdése is.

„A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújulása jelenleg is zajlik. Gulyás Balázs, a kutatóhálózat jelenlegi elnöke 2023. május 1-jével vállalta el a vezetői feladatot még Csák János volt miniszter felkérésére. Szingapúrból tért haza, 42 évet dolgozott külföldön. Ha valakiről, akkor róla egész biztosan elmondható, hogy pontosan ismeri, hogy a világban miként szervezik meg a legkiválóbb országok és legkiválóbb intézmények a tudományt. Ő állt elő a kormány számára egy féléves átvilágító és elemző munka után 2024 őszén egy javaslattal arról, hogyan képzeli el a kutatóhálózat megújítását” – mondta Bódis László.

Gulyás Balázsnak három kiemelt kérése volt a kormányzathoz a versenyképesebb kutatóhálózat létrejöttéért:

• rugalmasabb működési környezet,
• a kutatóhálózat finanszírozásának szignifikáns emelése úgy, ahogy ezt más országok is teszik, vagyis hogy az állam, a kormány vagy a szakminisztérium és a kutatóhálózat szerződésben rögzíti, hogy cserébe – számszerűen és minőségben – mit vár el az állam a kutatóhálózattól,
• az ingatlanok kérdéskörének rendezése Azok az ingatlanok, amelyekben a kutatóhálózat működik, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában vannak. A HUN-REN vezetője azt kérte, hogy a kormány vegye meg ezeket az ingatlanokat, és adja oda ingyenesen a HUN-REN-nek.

Mint ismert, a kutatóhálózatra vonatkozó törvényt tavaly év végén elfogadta az Országgyűlés, ezzel a rugalmas környezetre vonatkozó kérés a helyettes államtitkár szerint teljesült.

A finanszírozásról szintén döntött a kormány: hároméves időtávon, 2027-ig megduplázzák a kutatóhálózat 48,5 milliárd forintos éves finanszírozását, közel 100 milliárd forintos nagyságrendbe kerül – és ebben nincsenek benne a különböző pályázati és egyéb bevételek, ez még csak az alapfinanszírozás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.