Az informális csúcstalálkozók általában a klasszikus, formális csúcstalálkozót készítik elő, és két különböző helyen szoktak lenni. A következő Kirgizisztánban lesz, most pedig Magyarországon találkoznak a türk államok szervezeteinek állandó tagjai, hazánk először ad otthont ennek a magas szintű rendezvénynek. Említésre érdemes még, hogy Magyarországon van az egyetlen külképviselete, diplomáciai rangú, kvázi nagykövetsége ennek az isztambuli központú nemzetközi szervezetnek.

A magyarországi helyszín jelzésértékű is, hiszen a türk államok is szeretnék az Európával való kapcsolatokat javítani, és Magyarország mint megfigyelő státuszú tag – és mint olyan hely, ahol egyébként a nemzetközi képviselete meglehetősen aktívan működik – jó lehetőségnek tűnik arra, hogy az EU-val egy magasabb szintű kapcsolat épüljön ki – mondta az InfoRádióban Vasa László.

A Türk Államok Szervezetének hivatalos tagja Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, míg Magyarország megfigyelői státuszban van. Felmerül a kérdés, hogy ezen államok külpolitikája azonos-e. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint ezen államok külpolitikája, "multivektoros", kivéve a szintén megfigyelői státuszú Türkmenisztánt, amely egyébként szintén meglehetősen diverzifikált külpolitikát folytat, azaz mindenkivel próbál jóban lenni. A szakértő szerint nincs is nagyon más választása, ugyanakkor Türkmenisztán esetében még mindig látható egyfajta elzárkózás és elszigeteltség, amit az is tükröz, hogy még a türk Államok Szervezetének sem teljes tagja.

"Jelenleg ezek az országok egymás között hangolják, hogy mit kellene csinálni abban az erőtérben, ahol olyan szomszédaik vannak, mint Oroszország és Kína, ahol olyan középhatalmak mutatnak erőteljes érdeklődést, mint például India vagy a regionális erős államnak számító Irán, és akkor még nem beszéltünk az amerikai, jellemzően gazdasági érdekekről, illetve az Európai Unió speciális érdekeiről, ami jelenleg éppen az energia, a nyersanyagok és a szállítási útvonalak, amelyek a középső korridorhoz kapcsolódnak" – fejtette ki Vasa László.

Hozzátette, hogy a tanácskozás témáit nem hozták nyilvánosságra, de nyilvánvalóan a szervezeten belüli ügyek előmozdítására fognak koncentrálni, vagyis arra, hogy miként tudják magasabb szintre emelni elsősorban gazdasági szempontból ezt az integrációt. Emellett az országcsoportot érő geopolitikai kihívások kerülhetnek napirendre. Nem túl messze háború folyik, nagyhatalmak különböző érdekei csapnak össze a térségben, és arra azért idejekorán rájöttek a türk államok, hogyha nincsen koordináció, nincs valamiféle összefogás, akkor egyenként meglehetősen gyengék ezekben a játszmákban.

Egyébként az egymás közötti gazdasági kapcsolataik erősek ezeknek az államoknak, és Törökországnak nagyon fontos, mondhatni kulcsszerepe van ezekben az országokban – már csak azért is, mert a rendszerváltás utáni időszakban, amikor ezek az államok hirtelen magukra maradtak a szovjet időszak után, és nagy többségüknek egyáltalán nem volt korábban államisága, akkor Törökország volt abban a helyzetben, hogy mint testvéri nép – hiszen a nyelvük, kultúrájuk ezeknek az országoknak azért szoros kapcsolatban van, sőt, egyes nyelvek nagyjából ugyanannak tekinthetők – egy természetes partnernek tűnt arra, hogy gazdaságilag támogassa, segítse ezeket az országot beruházásokkal.

"Törökország a középhatalmi törekvései mentén egy logikus és természetes terepnek tekintette Közép-Ázsiát, ahol újra kifejtheti hatását, ahogyan a történelem folyamán már korábban is megtette. Jelenleg viszont a kínai gazdasági hatás már erőteljesebben érvényesül, pusztán a technológiai okok, illetve a mérethatékonysági kérdések miatt is. Valójában

most már arról beszélnek, hogy hogyan tudnak egymás között olyan szintre integrálódni, ami például akár egy vámunióba is torkollhat,

illetve hogyan tudják összehangolni azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek megkönnyítik majd a keletről nyugatra, illetve visszafelé áramló árumennyiség mozgatását. Az úgynevezett Middle Corridor, tehát a középső korridor, ugyanis jelenleg az északit, azaz az orosz útvonalat helyettesíti a Kínából Európába történő szállítmányozás során. Ezt a szállítási útvonalat szeretnék valahogyan gyorsabbá tenni, márpedig ehhez számos nemzeti szabályozást össze kell hangolni, például a vámkezeléssel vagy a határátlépéssel kapcsolatosan. Rájöttek arra is, hogy együtt egy nagy, egységes piacot képviselnek, és ha így tesznek – láthattuk ezt az Európai Unió esetében is –, akkor az számos lehetőséget megnyit nem csupán a befektetésösztönzés, hanem az exportlehetőségek vagy az importforrások optimalizálása kapcsán is" – emelte ki a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Beszélt arról is, hogy Magyarország a keleti nyitás keretében kezdte el ebben a térségben is erőteljesen fejleszteni a kapcsolatait. Új nagykövetségeket nyitott, bővítette a diplomaták számát, és az egész magyar külpolitika, amely áthangolódott a gazdaságorientált, pragmatikus irányba, kereste azokat a lehetőségeket, azokat a formátumokat, ahol a magyar érdekek érvényesíthetőek.

Ez egy pragmatikus megközelítés, azon túlmenően, hogy magyarként sokkal könnyebb üzletet kötni a türk államokban, mint mondjuk más közép-európai nemzet képviseletében. A politika ezeket az ajtókat nyitotta meg az utóbbi években. Kiemelt stratégiai kapcsolatokat alakítottunk ki Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal.

"Ezek az országok egyébként is jelentős gazdasági potenciált képviselnek, és ha csak azt nézzük, hogy a jelenlegi nehéz időszakban, amikor az energiaimport diverzifikálásának a nehézségeiről beszélünk –honnan jön a gázmennyiség, hogyan tudjuk a kazah olajat Magyarországra szállítani –, akkor a türk államok kerülnek látókörbe, illetve gyakorlatilag kizárólagos opcióként igénybe vételre. Tehát látható, hogy egy kezdeti, szimpátia alapú barátkozás valójában egy eléggé jó stratégiai látásmódot tükrözött. Azaz, hogy nem függhetünk kizárólag a nyugati kapcsolatainktól, mert gazdasági és egyéb krízisek esetén szükségünk van más forrásokra, szükségünk van más kapcsolatokra, amelyekből a kieső exportot, befektetéseket, energiaimportot pótolni tudjuk" – mutatott rá Vasa László.

Magyarország és a türk államok között jelentős méretbeli és gazdasági erőbeli különbségek vannak, azonban a kutató szerint Magyarország jelentőségét nemcsak az ország mérete, illetve lakossága határozza meg – hiszen ilyen szempontból akkor például Szingapúrról se beszélhetnénk mint sikeres országról –, hanem számít egyrészt az elhelyezkedésünkből fakadó előny, másrészt pedig Magyarország gazdaságának nyitottsága, valamint exportorientáltsága. Emiatt

Magyarország sokkal fontosabb jelenleg a világkereskedelemben és a Kelet-Nyugat közötti kereskedelemben is például, mint az a méretéből fakadna.

Mindemellett ezek a közép-ázsiai, feltörekvő, egyre gazdagodó országok egyre több gazdasági kapcsolatot keresnek, és a cégeik előszeretettel kezdenek el befektetni Európában is. A kazahoknak például van jelentős befektetése nálunk a logisztikai szektorban. Ilyen módon Magyarország egy kiváló hídfőállás lehet nekik ahhoz, hogy innen egy számukra komfortos környezetben, nagyon jó gazdasági körülmények között szervezzék az üzleti kapcsolataikat Nyugat-Európával – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.