Infostart.hu
eur:
363.23
usd:
324.56
bux:
145057.92
2026. október 14. szerda Helén
Lviv, 2017. június 11.Útleveleket ellenőriz egy ukrán határőr az ukrán-lengyel határ Rava-Ruska átkelőhelyén, az ukrajnai Lviv közelében 2017. június 11-én. Ezen a napon életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba. (MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk)
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsu

Magyarország célkeresztben van - mondta a szakértő a kémbotrányról

Az ukrán titkosszolgálatok célkeresztjében van Magyarország, a magyar kormány és személyesen a miniszterelnök is - jelentette ki Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában

Hangsúlyozta, Magyarország három éve következetesen kiáll a béke mellett, a háborúval és annak értelmetlenségével szemben foglal állást.

A háború kirobbanása óta az ukrán vezetés a titkosszolgálatokat is "hadrendbe állította", olyannyira, hogy merényleteket hajtanak végre akár Moszkvában, másrészről befolyásolási és dezinformációs műveleteket folytatnak akár Magyarország ellen is - mondta.

Horváth József leszögezte: egy jól működő titkosszolgálat hazája érdekeit tekinti elsődlegesnek. Egy szövetségi rendszerben vannak olyan területek - a terrorelhárítás, az atom-, vegyi, biológiai fegyverek terjesztése vagy a szervezett bűnözés elleni fellépés -, melyekben kiváló az együttműködés, ugyanakkor léteznek olyan területek, melyekben egymásnak feszülnek a szolgálatok - jegyezte meg.

Horváth József emlékeztetett rá, időről időre megjelennek olyan, a nyugati szövetségi rendszer fellazítására törekvő orosz dezinformációs műveletek, melyek ukrán területek átadását vetik föl Lengyelországnak, Romániának vagy Magyarországnak.

A magyar kormányok a rendszerváltoztatás óta konzekvensek voltak, a szomszédos országokkal szemben semmilyen területi követelést sem fogalmaztak meg - hívta fel a figyelmet. Jugoszlávia, Csehszlovákia és a Szovjetunió szétesése során sem bocsátkoztak semmilyen kalandorakcióba, hanem más úton kívánták - vagy nem kívánták - segíteni a határon túli magyarok érdekvédelmét, a nemzet újraegyesítését - hangsúlyozta a szakember.

Miért most?

Úgy vélte, az ukrán titkosszolgálatok most látták elérkezettnek az időt arra, hogy a két ország között évek óta meglévő feszültséget a felszínre hozzák, és ezzel a "látványpékséggel" saját lakosságukat Magyarország, és ami még veszélyesebb, a kárpátaljai magyarság ellen hergeljék.

Úgy fogalmazott, a két ország között kölcsönös adok-kapok indult el. Magyarország megmutatta, hogy hajlandó és képes is megvédeni a saját nemzeti érdekeit. A magyar titkosszolgálatok is rendelkeznek érdemi információkkal az ukránok ellenséges tevékenységeiről, amit napvilágra is tudnak hozni - mondta.

Címlapról ajánljuk
Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Deák András az amerikai szál felbukkanásáról: nem kell a Molnak minden áron megvennie a NIS-t

Fordulat jöhet a Mol szerbiai üzletében, a szerb elnök legalábbis jelezte nem zárható ki, hogy Oroszország inkább amerikai befektetőknek értékesíti a szerb olajvállalatban meglévő tulajdonrészét. Az ügyben Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa segített tisztábban látni.

Kapitány István cáfolt: „egyetlen dologról mondtam le: a fizetésemről”

Október 13-án váratlanul lemondott Tótth András energetikai államtitkár, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium közlése szerint személyes okok miatt. Értesülések hírbe hozták a gazdasági és energetikai minisztert, különösen Tárkányi Zsolt posztja után.
inforadio
ARÉNA
2026.10.14. szerda, 18:00
Cser-Palkovics András
a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Székesfehérvár polgármestere
Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Sokkoló támadás érte Moszkvát, az oroszok hallani sem akarnak a békéről - Híreink az ukrajnai háborúról szerdán

Kiszivárgott egy új béketerv a háború lezárására: ezúttal egy európai-amerikai javaslatról van szó, amely négy pontban vetne véget a 2022 óta tomboló orosz-ukrán harcoknak. A Kreml egyelőre hűvösen reagált a felvetésre, az amerikaiakkal kötött dízelalkunak viszont nagyon örülnek, mivel ez az állami bevételek növeléséhez és a hadiipar finanszírozásához is közvetetten hozzá fog járulni majd. Tegnap este, ma hajnalban súlyos támadás érte Kijevet: a főváros legnagyobb hőerőművét és egy 9 emeletes magasházat is rakétacsapás ért. Moszkvát közben rekordközeli dróncsapás érte: a légvédelmi erők több mint 500 drónt lőttek le a főváros térségében. A donyecki fronton a helyzet hetek óta változatlan, viszont délen, Zaporizzsjában látható eredményei vannak az oroszok Huljajpole felől induló offenzívájának. Cikkünk folyamatosan frissül a háború legfontosabb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×