Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Gyurcsány Ferenc csütörtökön lemondott a Demokratikus Koalíció (DK) elnöki tisztségéről, frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, és búcsúlevelében közölte azt is, hogy visszavonul a közélettől, nem indul a 2026-os országgyűlési választásokon. Dobrev Klára, a DK EP-képviselője és a volt miniszterelnök felesége csütörtöki Facebook-bejegyzésében egy fontos magánéleti döntésre is kitért, úgy fogalmazott, „sok hónapnyi gyötrődés, újratervezési kísérlet és megannyi átbeszélt éjszaka után meghoztuk életünk talán legnehezebb döntését: elválunk.”
A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója az InfoRádióban értékelte a kialakult helyzetet és a lehetséges következményekről is beszélt. Zsolt Péter úgy fogalmazott, nagy meglepetést okozott a bejelentés, mert a közvéleményben nagyon sokan azt gondolták Gyurcsány Ferencről, hogy „mindent kibír és töretlen az elszántsága”, a DK szimpatizánsainak körében pedig most a legtöbben gyászolnak, hiszen sokan azonosították a pártot Gyurcsány Ferenccel.
Az elemző szerint az utóbbi időben már kiégésére utaló jeleket lehetett észrevenni a volt miniszterelnök megnyilatkozásaiban. Úgy véli, erre utalt az is, hogy mennyire agresszíven reagált Magyar Péter közéleti megjelenésére és egyre aktívabb szerepléseire, és meglátása szerint Gyurcsány Ferenc a pártját is arra ösztönözte, hogy minél keményebben „menjen neki” Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férjének. Zsolt Péter azt gondolja,
politikusi karrierje során talán ekkor veszítette el először Gyurcsány Ferenc a türelmét, és a frusztrációja kihatott a pártjára is.
Úgy tűnt, hogy elsősorban a düh viszi tovább a DK-t, amely alkalmazta az elnök stratégiáját, kommunikációját. Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc mostanra a már említett kiégési folyamat végére érhetett, és könnyen lehet, hogy ez az egész pártra is hatással volt, így meg kellett hozni egy nagyon komoly döntést a jövő miatt.
Gyurcsány Ferencet több elemző meglehetősen megosztó személyiségnek tartja, későbbi közéleti útját és megítélését döntően befolyásolta, hogy miket mondott az őszödi beszédében. Zsolt Péter szerint Gyurcsány Ferencnek le kellett volna mondania az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, mert ezzel a cselekedetével „megmaradtak volna bizonyos morális elvárások a politikával szemben”. Mint fogalmazott, „komoly hibát követett el” azzal, hogy akkor maradt a miniszterelnöki tisztségben. Az elemző felidézte: pályafutása későbbi részében már kiderült, hogy van benne hajlam arra, hogy visszalépjen, ha úgy érzi és arra van szükség, és ezt nem egyszer fel is ajánlotta. Gyakorlatilag most is ezt tette Gyurcsány Ferenc, de ezúttal most nem feltétlenül stratégiai okokból.
A politikában sokan frusztráltan vagy visszahúzódással reagálnak a kihívásokra, nem várt történésekre, Zsolt Péter szerint azonban
Gyurcsány Ferenc esetében nem lehet vitatni azt a pszichológiai erényt, hogy mindig cselekvő módon adott választ a kihívásokra, mindig belekezdett valami új dologba, adott esetben megváltoztatta a céljait is.
Mint mondta, „ilyen szempontból egy igazán karakteres politikus volt”. Több mint két évtizednyi közéleti jelenlét után azonban most úgy döntött, politikusként nem folytatja tovább. „Gyurcsány Ferenc mostani esete a példa arra, hogy egy nagyon kitartó, mindig stratégiákban gondolkodó, mindig impulzív és cselekvő politikussal is előfordulhat, hogy egy idő után kiég és feladja. Sokkal inkább ez lehet a lemondás hátterében, minthogy valamilyen stratégiai játék következménye lenne” – fejtegette a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója.
Mi történik most a baloldalon?
Az elmúlt években több baloldali párt, politikus is elpártolt a DK-tól, mert tehertételnek tartották Gyurcsány Ferencet. Egyes kommentárok szerint a lemondásával és a közéletből való távozásával új pozícióba kerülhet a DK, amely visszacsábítaná a Tisza Párt által elhappolt szavazókat és új üzenetekkel szólítaná meg a bizonytalanokat. Zsolt Péter Gyurcsány Ferenc lemondásának következményeivel kapcsolatban először is azt említette meg, hogy az egyes szereplők valószínűleg a saját érdekeiknek megfelelően cselekednek majd.
A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója arra számít, hogy
a DK arra a sorsra jut, mint a többi óellenzéki párt, csak idő kérdése, mikor következik ez be.
Mint mondta, ez a folyamat már korábban is jól látszódott, a mostani fejlemények pedig még inkább felgyorsíthatják. Bár a közvélemény-kutatások alapján egyértelműen a Tisza Párt vált a Fidesz kihívójává, Zsolt Péter szerint bőven vannak olyan baloldali szavazók, akik nem szimpatizálnak Magyar Péterrel, és más politikai ajánlatra várnak. Kérdés, hogy létrejön-e a baloldalon egy úgynevezett gyűjtőpárt, amely az óellenzék pártjainak korábbi, kiábrándult szavazóit célozná meg, vagy maga a DK lesz az, amelybe beletömörülnek az egyes baloldali politikai szereplők, szervezetek.
Zsolt Péter kiemelte: biztosan vannak olyan szavazók, akik érzelmi okokból vagy ideológiailag nem támogatják Magyar Pétert és a pártját, nekik pedig szükségük lenne egy olyan politikai közösségre, amely alternatívát tud nyújtani a kormánypártokkal és a Tisza Párttal szemben. Mint fogalmazott, „igazán izgalmas helyzet” alakult ki a 2026-os parlamenti választások előtt. Több forgatókönyv is megvalósulhat, de egyelőre csak találgatni lehet, nem tudható, milyen átrendeződések történnek a baloldalon.
