Több mint 142 ezer diák érettségizik országszerte a következő hetekben 1157 helyszínen. A magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika után május 7-én a történelem következik. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint történelemből középszinten 72 834-en, emelt szinten pedig 8484-en vizsgáznak – írja az Eduline; az oktatási portál ezúttal is összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.

A történelemérettségi – mind közép-, mind emelt szinten – két részből áll. Középszinten a vizsgázók összesen 180 percet kapnak a feladatsor megoldására.

A vizsga első részében rövid feladatokat kell megoldani, míg a második rész az esszéírásról szól. Az esszéknél négy témából kettőt kell kiválasztani: egy rövid esszét az egyetemes történelemből, és egy hosszú esszét a magyar történelem témaköréből.

Fontos szabály, hogy a két választott esszé különböző korszakokra kell, hogy vonatkozzon: az egyik az ókortól 1849-ig, a másik pedig 1849 utáni időszakra.

Az elvárt terjedelem középszinten:

• rövid esszé: 100–130 szó,
• hosszú esszé: 210–260 szó.

Fontos, hogy ha a vizsgázó ennél lényegesen kevesebbet vagy többet ír, pontlevonásra számíthat – írják.

Emelt szinten a vizsgázók 240 percet kapnak, tehát egy órával hosszabb a rendelkezésre álló idő.

Az első rész itt is rövid, egyszerű feladatokból áll, ezek megoldására 100 perc áll rendelkezésre. A második részben esszéket kell írni, összesen 140 perc alatt.

A hat megadott esszétéma közül hármat kell választani:

• egy rövid esszét az egyetemes történelemből,
• egy hosszú esszét a magyar történelemből,
• egy komplex esszét, amely bármely korszakot feldolgozhat az ókortól napjainkig a megadott témák alapján.

Elvárt terjedelem emelt szinten:

• rövid esszé: 110–130 szó,
• hosszú esszé: 240–290 szó,
• komplex esszé: 290–340 szó.

Lehetséges témakörök

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:

• Ókor,
• Középkor,
• Kora újkor,
• Újkor,
• Világháborúk kora,
• Hidegháború,
• Jelenkor.

Az egyes korszakok megjelenése változó, de az újkori és modern történelem általában hangsúlyosabb szerepet kap.

A témakörök megjelenési aránya változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Azt azonban tudni lehet, hogy az újkori és modern történelem eseményei nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.

Amire figyelni kell

Edényi László történelemtanár az Eduline-nak elmondta, az egyik leggyakoribb hiba, hogy a diákok nem olvassák el figyelmesen a kérdést, és emiatt nem a lényegi választ írják le a feladatban. Érdemes tehát minden résznél először alaposan átolvasni a kérdést, majd ennek megfelelően válaszolni.

Tipikus hiba szokott lenni az is, hogy a diák tudja a választ, de nem megfelelő sorrendben írja le azokat. A pontozásnál fontos tudni, hogy ha egy kérdésnél több válaszlehetőség is elfogadható, a javító tanár legfeljebb az első négyet veszi figyelembe. Ezért célszerű először a biztos válaszokat leírni, és csak utána „kockáztatni” és a kevésbé biztos állításokat megadni.

Az előző évben középszinten átlagosan 57,39 százalékot értek el a vizsgázók, melynek az átlag osztályzata 3,49 volt. Az emelt szint esetében átlagosan 66 százalékot és 4,5-ös átlagosztályzatot sikerült elérni – olvasható egyebek mellett.