A társasházi tulajdon tíz százaléka plusz egy tulajdoni hányad birtokosa kell ahhoz, hogy olyan társasházi közgyűlést hívjanak össze, amelyen a közös képviselő leváltható. A közös képviselőn keresztüli indítványnak tartalmaznia kell a váltás okát, meg kell határozni a napirendi pontokat, és határozati javaslatokat is kell tenni a napirendi pontokra – tisztázta az InfoRádió megkeresésére Kaplonyi György, a Magyar Társasházak, Társasházkezelők Országos Alapítványának egyik vezetője. A rendszer eléggé "zárt", ha valamely pontja hibádzik, akkor mondhatja akár azt is a közös képviselő, hogy nem felel meg az összehívás a törvényi előírásoknak, így nem lesz közgyűlés.
Hogy melyek a leggyakoribb tartalmi-formai hibák, amelyeken megbukhat a lakók szándéka, arról azt mondta: például külön lapon van a teljes szöveges anyag a célról, és külön az aláírások, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül ahhoz a laphoz tartoznak az aláírások, és nem egyértelműen lekövethető, hogy mit írtak alá a tulajdonosok. Maga is tud arra példát mondani,
amikor a tulajdonosok meglepődtek, mi alá került az aláírásuk,
ezek kényes helyzeteket szoktak eredményezni.
Ha az összehívás szabályos, utána következik maga a döntés. Alapesetben a tulajdoni hányad több mint 50 százalékát birtokló tulajdonosi hányadnak kell eldönteni, hogy felmondanak-e a közös képviselőnek. Ha tehát egy 300 lakásos társasházban megjelenik 30 ember, akié a tulajdoni hányad csupán 20 százaléka, a közgyűlésen jelenlévőknek viszont a több mint 50 százaléka úgy dönt, hogy felmond, akkor a közös képviselő mandátumának vége.
Azt törvény írja elő, hogy indokolni kell a cserét, de a „csak” is lehet indoklás – mondta Kaplonyi György, arra viszont felhívta a figyelmet, hogy egy nagy társasházban a közös képviselő felé kell, hogy legyen 2-3 év bizalom, hiszen egy jelentős műszaki tartalomról van szó; ebben az időszakban egy közös képviselő akár 5-6-szor annyit is dolgozik, mint amennyiért díjazást kap; a befektetett munka akkor térül meg, ha egy képviselő 6-8 évig a helyén tud maradni. Az új házaknál pedig különösen is indokoltnak látja, hogy ne cserélgessék a közös képviselőt, hiszen akkor az ügyek sem fognak haladni.
Az InfoRádió által megismert ügyben az érintett lakó azt közölte, a közös képviselő mondta nekik, hogy "visszavonó nyilatkozatok érkeznek", de ezeket nem hajlandó megmutatni. Erre válaszul a lakók a kerületi jegyzőhöz fordultak, aki széttárta a kezét. Kaplonyi György szerint azonban van megoldás.
„Minden közös képviselőnek érdeke az, ha ilyen probléma felmerül, közgyűlést hívjon össze legalább a problémák tisztázása érdekében. Ha a meghívó is szabálytalan a közgyűlésre, akkor is legalább egy olyan közgyűlést érdemes összehívnia, ahol tisztázzák, milyen problémáik vannak a tulajdonosoknak, és legalább egyeztetés lehetséges. Egy nagy háznál a kezdeti időszakban a gond a kommunikáció hiányával lehet, van, aki minden nap három kérdést feltesz a közös képviselőnek, aki nem ér rá ennyi kérdésre, miközben a lakó úgy érzi, nem foglalkoznak vele. Én azt szoktam javasolni a közös képviselőknek, ha lehetőségük van rá,
egy új ház indítására határozott idejű szerződéseket kössenek, legalább két-három évre, mert kell ennyi, hogy egy társasházat elindítsunk"
– részletezte. Egy ilyen szerződést is fel lehet egyébként bontani, mindössze a közös képviselő díját a szerződéses időszakra ki kell fizetni. Ilyen teher mellett viszont már lehet, hogy a lakók is jobban belegondolnak, érdemes-e váltani.
Kaplonyi György társadalmi szinten is azt látja a legnagyobb bajnak, hogy nincs kommunikáció és nincs kompromisszum.
„A kompromisszum fogalma az elmúlt 15 évben kihalt. A kompromisszum azt jelenti, hogy nem vagyunk tökéletesen elégedettek, mert nem tudtunk mindent megvalósítani a saját céljainkból, sokszor ezt nem is lehet, de ez a helyzet már mind a kettőnknek ad egy megfelelő alapot arra, hogy tudjunk dolgozni és haladni tudjunk” – ecsetelte.
Egy ilyen konfliktust persze lehet jogi útra is terelni, meg is lehet támadni egy közgyűlési határozatot, illetve egy közös képviselő is kicsúszhat a 30 napos összehívási határidőből, és akkor a lakók maguk is összehívhatják 15 napon belül a számvizsgáló bizottságon keresztül, ha az sem megoldás, akkor a lakók kijelölhetnek maguk közül valakit, aki 15 napon belül összehívja a közgyűlést. Aztán a bíróság eldönti, hogy ez a közgyűlés jogszerű volt-e...