Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2020. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Elárulta az amerikai külügy szóvivője, miért vették le Rogán Antalt a szankciós listáról

A hírt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be kedd este. Tammy Bruce amerikai külügyi szóvivő számolt be róla, hogy Rogán Antal szankciós listán maradása nem lett volna összeegyeztethető az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel. Közben Rogán Antal válaszolt arra a kérdésre, hogy az amerikaiak kértek-e valamit cserébe.

Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, április 15-én levették az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának (OFAC) szankciós listájáról Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert.

A hírről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszámolt. A tárcavezető hozzátette,

a lépés egyértelműen azt jelzi, hogy "Washingtonban más szelek fújnak".

Marco Rubio amerikai külügyminiszter személyesen tájékoztatta magyar kollégáját a döntésről, erről Tammy Bruce, az amerikai külügy szóvivője számolt be - írja a The Guardian cikke nyomán az Index. A döntést azzal indokolta, hogy Rogán Antal szankciós listán maradása nem lett volna összeegyeztethető az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel. a szóvivő azt is megerősítette, hogy a felek egyeztettek az amerikai-magyar gazdasági együttműködés folytatásáról is.

Időközben Rogán Antal válaszolt az ATV azon kérdésére, hogy az amerikaiak kértek-e valamit cserébe a listáról való levételért. Azt írta, hogy "nem".

"Marco Rubió miniszter úrral telefonon egyeztettünk, ő jelezte számunkra, hogy az a döntés született, hogy Rogán Antalt leveszik a szankciós listáról. A hivatalos közleményen túli indoklást nem közölt velem, és nem is volt erre szükség, mert pontosan tudjuk, ismerjük egymás véleményét" – ezt pedig Szijjártó Péter mondta a portálnak.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×