Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: nem zárható ki, hogy az egyelőre négy magyarországi telepen kimutatott száj- és körömfájás vírust mesterségesen állították elő egy laborban, úgy fogalmazott, „nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre”. Ezért a laboratóriumokat, szakembereket, hatóságokat arra kérte a kormány, hogy a vírus eredetével kapcsolatban biztos és végleges információt szolgáltassanak.

Amikor egy újságíró erre reagálva azt kérdezte, hogy a kormány biológiai támadástól tart-e, akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: azért fogalmazott óvatosan, mert nem száz százalékig megerősített az információ, ami egy külföldi laboratóriumból szóbeli közlésként érkezett, és addig további következtetés levonására nem alkalmas, „de jelen tudásunk szerint nem zárható ki, hogy nagyon diplomatikusan fogalmazzak” – tette hozzá.

A Qubit megkérdezte Kemenesi Gábor virológust, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának igazgatóját az ügyben. „Ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust” – fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy ennek a lehetősége a nullához közelít. Hozzátette: amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.

A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert, idézte fel a portál.

Kemenesi Gábor kifejtette: valóban

fordult már elő olyan a ragadós száj- és körömfájás vírus esetén, hogy egy korábban laboratóriumban használt törzs okozott kisebb járványt. Ilyen történt 2007-ben történt az Egyesült Királyságban, egy laboratórium rossz szennyvízkezelése nyomán.

Az európai referencialaboratórium vizsgálatának eddig ismert eredménye szerint magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban. Pakisztánban, sok más ázsiai országhoz hasonlóan, a vírus endemikus, vagyis folyamatosan jelen van és fertőzi az állatállományokat, ezzel minden évben súlyos gazdasági károkat okozva a gazdáknak.

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának Facebook-oldalán szereplő hosszú magyarázó posztban az olvasható, hogy „amennyiben a legközelebbi ismert rokon egy laboratóriumból ismert törzs, úgy felmerül a gyanúja, hogy akár onnan is származhat. Ezekben az esetekben egyéb hatóságok feladata, hogy tényleges nyomozás keretében feltárják a pontos forrást. Fontos kiemelni, hogy egy genetikai hasonlóság önmagában nem elegendő bizonyíték; a végleges következtetésekhez körültekintő járványügyi, környezeti és egyéb vizsgálatok is szükségesek.”