Meteorológiai jelzések és felmérések alapján mintegy másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében 1901 óta, míg a hőségnapok száma július, augusztus hónapban a legmagasabb volt – mondta az InfoRádióban az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Farkas Sándor jelezte, hogy a hőségnapok párosulnak az egyre erősebb aszályos időszakokkal, és ha ez nem lenne elég, a tavaszi, kitolódott fagykárok, fagyveszélyes területek is azt mutatják, hogy teljesen megváltozott a klíma.

A miniszterhelyettes elismerte, hogy noha sokféle lehetősége van, de az agrárium teljes mértékben nem tudja kivédeni ezeket a természeti változásokat, de a technológiákban kell és lehet alkalmazodni. "A különböző növényfajoknak az újragondolásában kell gondolkodni, illetve

vannak olyan növények, amelyekről valószínűleg le kell mondanunk, mivel a hosszú távú előrejelzések is mind arról szólnak, hogy a felmelegedés és az aszályos időszak az elkövetkezendő évtizedekben is itt marad"

– hívta fel a figyelmet Farkas Sándor, hozzátéve, hogy a kihívások kezeléséhez a gazdák alkalmazkodóképességére is szükség lesz, amit a tárca a támogatáspolitikával tud segíteni.

Szólt arról is, hogy az öntözéses lehetőségekkel a mikroklímát, illetve a talajnedvesség állapotát is lehet befolyásolni és a növényeknek a megfelelő tápanyag-utánpótlását biztosítani. Az Agrárminisztérium ezért az alapfokú szakképzés területén is, és később pedig az egyetemi és felsőfokú képzésben is arra fókuszál, hogy a klímaváltozás kihívásaira mindenki keresse, adaptálja saját gazdálkodási formájában a változtatás lehetőségeit.

Veszélyben a málna és a burgonya

Elmondása szerint egyre több olyan növény van, amely nagyon nehezen megtermelhető. A málna nem bírja a hőségnapokat és kezd kiszorulni az országból, de a kertészeti kultúrákban is vannak nehézségek, és a burgonyatermesztés is egyre inkább szorul ki Magyarországról az északi területek felé.

Ugyanakkor Farkas Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Dél-Dunántúlon már vannak kiviültetvények, amelyek teljesen szokatlanok a Kárpát-medencében, és sok helyen lehet látni banánfákat a nyári időszakban a magyar kertekben, míg a dísznövényeknél megjelentek a pálmafélék is.