Infostart.hu
eur:
386.83
usd:
332.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Young girl with a backpack holding a smartphone. Back to school concept showcasing technology and education.
Nyitókép: FreshSplash/Getty Images

Így tájékozódnak a magyar fiatalok

A fiatalok sokkal szívesebben tájékozódnak a digitális platformokról, mint a hagyományos médiából, ugyanakkor a közösségimédia-használat az idősebb internetezők körében is szinte teljes körű - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024-es Médiapiaci Jelentéséből. A bevételi adatokból pedig kitűnik, hogy a digitális szolgáltatások előretöréséből továbbra is elsősorban a globális óriásplatformok profitálnak.

"Az ágazati, piaci fejlemények folyamatos nyomon követése és elemzése nem mellőzhető, mert a rendkívül gyorsan változó technológiai és üzleti környezetben a szabályozásnak is minden korábbinál rugalmasabban kell reagálnia" - fogalmazta meg a kiadvány bevezetőjében az NMHH elnöke.

Koltay András azt írta, a digitális technológia térhódítása egyre inkább elmossa a hagyományos ágazati határokat, jelentősen differenciálja a generációk használati mintáit, gyorsítja az innovációt és növeli az üzleti modellek változatosságát, ugyanakkor erősödő piaci koncentrációval fenyeget.

A jelentés hirdetési piaci trendekkel foglalkozó fejezete az óriásplatformok hegemóniáját mutatja. Eszerint az ezermilliárd dolláros globális reklámpiacon a Google 2023-ban a digitális reklámköltés 39 százalékát, a Facebook pedig 18 százalékát szerezte meg. A nemzetközi trendek a hazai média- és reklámpiacon is érvényesültek.

Nem valószínűsíti a helyzet gyors megváltozását a kiadvány új, a mesterséges intelligencia és a médiapiac kölcsönhatásait elemző fejezete sem, amelyből kiderül, hogy az MI-alapú megoldások alkalmazásával az egyébként is technológiai előnnyel bíró óriásplatformok további előnyhöz jutnak. A globális platformok dominanciája ugyanakkor nemcsak a bevételek, hanem a használati minták szintjén is megjelenik.

A Médiapiaci Jelentésből az is kiderül, hogy az online platformok felhasználóinak számával párhuzamosan nő a képernyő előtt töltött idő is: 2023-ban már a 15 éves vagy idősebb lakosság 84 százaléka volt internethasználó. Az internetezéssel töltött átlagos idő több mint 10 százalékkal nőtt tavaly, napi 4,3 órára emelkedett.

A globális platformok egyre nagyobb teret hódítanak el a lineáris televíziózástól. Az online szolgáltatások népszerűségének növekedése ellenére a tévé továbbra is megkerülhetetlen médium Magyarországon, hiszen a háztartások 95 százaléka 2023-ban is rendelkezett televíziókészülékkel, és a lakosság 71 százaléka tévézett kisebb-nagyobb rendszerességgel.

A szerkesztett audiovizuális tartalomszolgáltatásokat bemutató fejezet szerint a hazai lineáris rádiós kínálatban 2023-ban nem történt érdemi változás, ugyanakkor szinte minden korosztályban nőtt a rádióhallgatásra fordított idő.

A sajtópiacon folytatódott a nyomtatott lapok visszaszorulása. Erőteljesen megfigyelhető a demográfiai jellemzők differenciáló szerepe: a 16 évnél idősebb magyarok 43,3 százaléka olvasott rendszeresen újságot.

A felhasználók egyre inkább megelégednek a közösségi média felületein megjelenő egysoros hírekkel. Tavaly még a legnépszerűbb magyarországi online sajtótermékek is elveszítették az olvasótáboruk átlagosan 9,2 százalékát.

A hírfogyasztás sokszínűsége című fejezet tanúsága szerint a lakosság körében csökkent az offline csatornák súlya is. A teljes népességen belül 2023-ra elérte a 90 százalékot azok aránya, akik részben vagy teljes egészében az internetről tájékozódnak - írták.

A kiadvány újdonsága a határon túli magyarok médiafogyasztását bemutató fejezet, amely az NMHH többéves kutatássorozatát foglalja össze. Eszerint az anyanyelvi média használata viszonylag magas szinten stabilizálódott, ugyanakkor a tömegkultúra körébe sorolható műsortípusok továbbra is népszerűbbek az értékőrző tartalmakat kínáló műsoroknál.

A teljes kiadvány elérhető az NMHH honlapján: https://nmhh.hu/dokumentum/249788/Mediapiaci_Jelentes_2024_akadalymentes.pdf

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×