Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul
Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Edi Rama albán kormányfő sajtónyilatkozatot tesz a tárgyalásukat követően a Karmelita kolostorban 2024. október 11-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: Albániának már régen az Európai Unióban lenne a helye

A miniszterelnök szerint Albániát már régen fel kellett volna venni az Európai Unióba. Orbán Viktor ez azután mondta, hogy Budapesten fogadta Edi Rama albán kormányfőt. A csatlakozási tárgyalások a jövő héten kezdődnek meg.

Orbán Viktor elmondta, vendégével az európai helyzetről, a Nyugat-Balkán és az európai politika jövőjéről is eszmecserét folytattak. Edi Ramát méltatva felidézte: sok olyan meglátást kapott tőle az elmúlt években, amelyeket a magyar politikában is tudott használni.

Most nekünk kell segítséget adnunk albán barátainknak, hiszen a Nyugat-Balkán országai átlagosan 15 éve várakoznak arra, hogy belépjenek az Európai Unióba, 2009 óta várakozik Albánia is - emlékeztetett. Hozzátette: van elég baj Európában - amiről beszélhetett a minap Strasbourgban is -, ezekre a bajokra pedig a legnyilvánvalóbb orvosság az volna, ha az EU végre befogadná a Nyugat-Balkán országait.

Ezzel friss lendületet, új energiát és új gazdasági lehetőségeket is kapnánk - hangsúlyozta.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Albánia kiválóan teljesített a tárgyalások során. Ha a csatlakozás tényleg érdemelapú folyamat lenne, akkor Albániának már régen bent kellene lennie az unióban - jegyezte meg. Hozzáfűzte azonban, hogy nagyon nehéz a bővítéssel szembeni politikai ellenszenvet vagy óvatosságot legyőzni és áthidalni.

A magyar kormányfő egy sikerről is beszámolt: jövő kedden Luxemburgban EU-Albánia kormányközi konferenciát tartanak, ahol megnyitják az első tárgyalási fejezetcsoportot. Büszkeséggel említette, hogy mindez abban a pillanatban következik be, amikor Magyarország adja az EU soros elnökségét.

Felidézte azt is, hogy a legutóbbi sikeres bővítés akkor történt, amikor szintén Magyarország volt a soros elnök.

Magyarország szorgalmazza a felelős szomszédságpolitika jegyében, hogy a pénzügyi támogatásokat az EU minél hamarabb adja oda a Nyugat-Balkán országainak - közölte, hozzátéve, nem kell ezzel megvárni a tagságot. Itt az Európai Növekedési Eszköz meg más eszközök is, ahonnan megkaphatják a növekedéshez szükséges pénzügyi támogatást - vetette fel.

A megbeszélés során érintett kétoldalú kérdésekre kitérve emlékeztetett arra, hogy Albánia nagyon fontos partnere Magyarországnak: magyar cégek kulcsszerepet töltenek ott be kulcságazatokban. Ez nem mindennapos, nemcsak a magyar cégek sikere miatt fontos ez, hanem mert reputációt szeretnénk gyűjteni a későbbi, újabb befektetésekhez is - jelezte.

Értékelése szerint ezek a cégek jól teljesítenek, a telekommunikációs és távközlési piacon például a 4iG egy óriási, előkészítés alatt álló beruházásról is beszámolt, amely Albániát és Egyiptomot köti majd össze egy telekommunikációs hálózattal. A Wizzair több mint 50 várost kapcsol össze Tiranával, az OTP elnyerte idén Albániában a legjobb digitális és üzleti banknak járó címet, de ott van a Fővárosi Vízművek is, amely kulcsszerepet kapott Tirana vízügyi rendszerének modernizálásában - sorolta.

Edi Ramával abban állapodtak meg, hogy a kétoldalú együttműködést folytatni fogják: Magyarország várja az albán üzleti élet érdeklődőit, valamint készen áll arra, hogy az eddigieket is meghaladó súllyal vegyen részt az albán gazdaság modernizálásában - közölte Orbán Viktor.

Albánia példaképként tekint Magyarországra

- nyilatkozta a tárgyalásokat követően az albán miniszterelnök. Edi Rama kiemelte, hogy Magyarországon a közigazgatás belső reformját példaértékűen valósították meg. Szerinte ez különösen fontos egy olyan ország számára, mint Albánia, amelyik az uniós csatlakozás útjára lépett.

Méltatta a magyar kormány szerkezetének átalakítását és kitért arra is, hogy a jóléti társadalom megteremtése nem épp biztató pénzügyi keretek között kezdődött meg. Edi Rama köszönetet mondott Orbán Viktornak "a soha meg nem ingó támogatásért", amelyet a Nyugat-Balkán irányában tanúsított.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. június 14. 12:10
×
×