eur:
408.88
usd:
375.26
bux:
74214.3
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Nagy István agrárminiszter hivatalos Facebook-oldala

Levágják az árhullámot Mosonmagyaróvárnál - harmadfokú a készültség

A legfőbb cél, hogy az érkező árhullámot a töltések között tartsák a vízügyesek Győr-Moson-Sopron vármegyében – mondta az InfoRádióban az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivő-helyettese. Szegi Attila arról is beszélt, hogy az árvízi víztározók segítségével néhány deciméterrel alacsonyabb tetőző vízszintet lehet elérni ahhoz képest, mint ahol természetes körülmények között lenne.

Mosonmagyaróvárnál, a Malom-ági Lajtánál hétfő óta harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A Győr-Moson-Sopron vármegyei város környékén az elmúlt öt nap során több mint száz milliméternyi csapadék esett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivő-helyettese az InfoRádióban elmondta: az elmúlt napokban főként a Bécsi-medencére és az ottani vízgyűjtő területekre hullott jelentős mennyiségű csapadék, így nagy árhullám érkezik Magyarország felé a Lajtán. A kialakult helyzet miatt az ország más területein működő vízügyi hatóságoktól szakembereket vezényeltek át Győr-Moson-Sopron vármegyébe, és jelenleg is zajlanak az árvízvédelmi munkálatok, illetve az árhullámra való felkészülés, amelybe a Magyar Honvédség is bekapcsolódott kézi erővel.

A legfőbb cél, hogy az érkező árhullámot a töltések között tartsák.

A Lajta nagyon jelentős folyó a térségben, ugyanis Mosonmagyaróvár és környékének a vízellátását biztosítja. Jelenleg azonban óriási víztömeget hoz magával a lehullott nagy mennyiségű csapadék miatt, és Szegi Attila szerint ilyen esetben arra kell figyelniük a vízügyeseknek, hogy minél kevesebb kárt okozzon a Duna mellékfolyója.

A Malom-ági Lajta Mosonmagyaróvárnál, a régi medernél ágazik ki, és mintegy száz évvel ezelőtt alakítottak ki egy másik medret, amely mentesíti a nagy vizektől a várost. Az OVF szóvivő-helyettese hozzátette: a Malom-ági Lajtába nem folyik be a víz, mert a zsilip zárva van, így a városba sem juthat be a víz. Jelenleg azon dolgoznak a vízügyesek, hogy a főmederben biztonságosan levezessék a vizet.

Ha az említett zsilip nem lenne lezárva, akkor Mosonmagyaróvár nagy veszélyben lenne árhullám idején, mert a gravitáció miatt a belváros felé hömpölyögne a víz.

A Lajta menti állami védvonalak magassághiányos helyein már elkészültek a tervezett homokzsákos nyúlgátak. Szegi Attila tájékoztatása szerint a töltések magasságát mindig a várható tetőző vízszinthez képest egy méterrel magasabban állítják be, így történt ez most is Mosonmagyaróváron és környékén. Erre elővigyázatossági okokból van szükség, mert bármikor eshet nagyobb mennyiségű csapadék, ami tovább emelheti a vízszintet.

Az OVF szóvivő-helyettese kiemelte: korábban a határon túli, ausztriai Lajta-szakaszokon sem túl gyakran volt olyan magasan a víz, mint most, és a folyó több helyen is kilépett a medréből az elmúlt napokban. Mint fogalmazott, az árhullám már megérkezett Magyarország területére, az áradás üteme viszont most lelassult.

Szegi Attila tájékoztatása szerint adott esetben hamarosan Hegyeshalom fölött, a Lajta határ közeli szakaszán akár megnyithatnak egy védművet is.

Az árvízi víztározók segítségével el lehet érni, hogy a Lajta alsóbb szakaszán – így például Mosonmagyaróvárnál is – néhány deciméterrel alacsonyabb legyen a tetőző vízszint ahhoz képest, mint ahol természetes körülmények között lenne.

A vízügy elvégezte a szükséges előkészületeket, így a víztározó gyakorlatilag bármikor megnyitható. Ennek időpontja az árhullámtól függ. „Az a cél, hogy az árhullám csúcsát, a tetőző vízhozamot levágjuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megnyitjuk a víztározót, kiengedjük az érkező, várhatóan 100 köbméter/szekundumos vízhozamnak egy részét a tározóba. Ezzel az alsóbb szakaszokra kevesebb víz fog érkezni, így pedig a vízszintek is alacsonyabban maradnak” – magyarázta Szegi Attila.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Elemzők az Arénában: a budapesti csúcson újra kell fogalmaznia a stratégiáját a vezető nélküli Európának

Az amerikai elnökválasztás végeredménye már az e heti budapesti EU-csúcson is éreztetheti a hatását, és meghatározza a magyar soros elnökség sikerét is – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában, amelynek Böcskei Balázs politológus, az Idea Intézet stratégiai igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója volt a vendége.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×