eur:
414.79
usd:
400.29
bux:
78665.14
2024. december 19. csütörtök Viola
BKK-Arriva Mercedes busz
Nyitókép: BKK

Egy új rendelet 50 milliárdos lyukat üt a BKK költségvetésén

Megtiltotta a kormány az önkormányzati cégek faktorálási szerződéseit, de eddig így segítette a főváros a BKK működését. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a lépés az idei költségvetést még nem érinti, de jövőre gondot okoz majd.

Jelentősen megnehezíti Budapest pénzügyi mozgásterét egy friss kormányrendelet, mert megtiltja a főváros által kényszerűségből alkalmazott pénzügyi megoldást, amellyel 50 milliárd forint működési forráshoz juttatták a BKK-t – írja a hvg.hu.

Egy kedd este megjelent és szerdán már hatályba is lépett kormányrendelet szerint „az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet”. Ez az önkormányzati cégek szabad szerződéskötési jogát korlátozza, mert önkormányzati cégeknek tilos követelésátruházást jelentő faktorálási szerződést kötni. Csakhogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kötött ilyen faktorálási szerződést, 50 milliárd forintos értékben, mert önerőből a főváros nem tudott volna likviditási hitelt felvenni, így ez a pénz hiányzott volna a BKK éves költségvetéséből.

A portálnak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a kormánydöntésről azt mondta: az a nyár elején már aláírt faktorálási szerződést nem teszi semmissé, mert az nem visszaható hatályú, így csak a jövőre vonatkozóan tiltja meg az ilyen szerződések kötését. Kiss Ambrus szerint a 2024-es fővárosi költségvetés egyensúlyát ez a fejlemény nem érinti, nincs csődközeli helyzet, nincs likviditási, pénzügyi válsághelyzet sem. A 2025-ös költségvetést viszont érinti, így jelenleg vizsgálják a kormánydöntést és annak hatásait.

Címlapról ajánljuk

Nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára - a cseh elnök is a békéről beszélt

Petr Pavel cseh elnök szerint nyomást kell gyakorolni Oroszországra és Ukrajnára is, hogy hajlandóak legyenek véget vetni a harcoknak, leülni a tárgyalóasztalhoz, és tisztességes feltételek mellett tárgyalni. Az államfő úgy fogalmazott, ha bármelyik fél csak a saját elképzeléseit akarná érvényesíteni, nem fog megállapodás születni.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.20. péntek, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Milliárdos EU-támogatásokért lobbiznak a legnagyobb szennyezők

Az Európai Unió karbonleválasztási és -tárolási (CCS) infrastruktúrájának fejlesztése kulcsfontosságúvá vált a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése érdekében. Bár az olaj- és gázipar évtizedek óta támogatja a technológiát, gazdasági életképessége továbbra is kérdéses, ezért a szektor európai szintű támogatást sürget. A környezetvédelmi szervezetek azonban kritikával illetik a fosszilis iparágak CCS-re való támaszkodását, amely szerintük az érdemi dekarbonizációt hátráltatja. Az olajcégek EU-s támogatást kérnek a fejlesztésekhez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×