Hosszú távon nem lehet profit a zöld átállás nélkül, és kell, hogy profitot termeljenek az ipari szerepvállalók, akik ezt a zöld átállást végrehajtják - mondta Horváth Ádám a Mol Talks podcast legújabb epizódjában. A Mol csoport Downstream Új és Fenntartható üzletágak igazgatója szerint egyelőre az új technológiák rendkívül költségesek, hosszú távon nem lehet tőlük eltekinteni, és abban sem hisz, hogy az olcsó, zöld, nagy mennyiségben rendelkezésre álló energia lesz a jövő.

"Valószínűleg valamit fel kell áldozni, óriási beruházásokat kell végrehajtania minden ipari szereplőnek a zöld átállás terén, amit természetesen részben vagy egészben egészben a vevők fognak a végén megfizetni. A vállalatoknak profitot kell termelniük, különben senki nem fogja ezeket a beruházásokat végrehajtani" - fogalmazott.

Hozzátette, hogy a 2030-as stratégiájában a Mol-csoport csak a Downstream üzletágban több mint egymilliárd dollárt tervez olyan beruházásokba fektetni, amelyek valamilyen módon a zöld átállást támogatják. Vagy új értékláncokat hoznak létre, vagy csökkentik a szén-dioxid lábnyomát a jelenlegi tevékenységnek. Ez az óriási összeg a fosszilis üzemanyagokon termelt profitból képződik.

Kapes Dávid, az Upstream Fenntartható és Új Energiák vezetője az új uniós szabályozásokról azt mondta: az EU alapvetően büntetések útján próbálja ösztönözni a cégeket, magánszemélyeket. A "Carbon Capture, Storage-t", azaz a szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló európai uniós jogszabály bizonyos mennyiségű szén-dioxid letárolására kötelezi az olajipari cégeket 2030-tól. Az ETS-kvótarendszer alapján pedig minden tonna kibocsátott szén-dioxid után büntetést kell befizetni - fejtette ki. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában ezzel szemben a befogott, letárolt szén-dioxid után tonnánként számolt ösztönzőket kapnak a vállalatok - mutatott rá Kapes Dávid.

Horváth Ádám kiemelte, hogy a Downstream, a műanyag és más hulladékok újrahasznosításával, a körforgásba való visszacsatolásával, az alternatív technológiák és üzemanyagok fejlesztésével, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével segíti a zöldenergia-átmenet és az európai uniós klímavédelmi célok sikerét.