Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: MNB/Pénzcentrum

Csaknem 80 éves, felbecsülhetetlen értékű műkinccsel gazdagodott a Pénzmúzeum

A XX. századi magyar történelem egyik fontos írásos dokumentuma műtárgy státuszt kapott. A géppel írt papír és annak tartalma a jegybankhoz köthető jelentős banktörténeti emlék, ami hiánypótló adalék az Aranyvonat történetének teljes körű megismeréséhez – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.

Felbecsülhetetlen értékű műkinccsel gazdagodott a Pénzmúzeum. Az Aranyvonat dokumentum a Magyar Nemzeti Bankhoz köthető, jelentős banktörténeti emlék, melyet az MNB egykori főellenőrének, Tarnay Frigyesnek a leszármazottjai ajánlották fel és hoztak el személyesen az Egyesült Államokból Budapestre. A géppel írt papír és annak tartalma hiánypótló adalék az Aranyvonat történetének teljes körű megismeréséhez.

Az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója történeti áttekintésként az InfoRádióban elmondta: 1944-ben, a II. világháború vége felé a Magyar Nemzeti Bank dolgozói kimenekítették az ország teljes aranykészletét, aminek Ausztriában találtak biztonságos helyet.

A mintegy hatszáz ládányi, harminc tonna súlyú aranykészletet az Aranyvonaton szállították el, hogy hadizsákmányként nehogy a németek vagy a szovjetek kezére kerüljön.

Hergár Eszter hozzátette: az MNB vezetősége Ausztriába érve felvette a kapcsolatot az amerikai haderővel, melynek parancsnokát arra kérte, hogy a háború végéig őrizzék meg a vagyontárgyakat. Tarnay Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank akkori főellenőre volt az, aki társával – élete kockáztatása árán – eljuttatta a kérvényt az amerikai katonai parancsnokságnak. Ezt a levelet kapta most meg a Pénzmúzeum.

A levél szövegét is Tarnay Frigyes írta, és ő volt a fő kezdeményezője annak, hogy biztonságos helyre kerüljön Magyarország teljes aranykészlete az 1940-es években. Az amerikaiak eleget tettek az 1945. május 2-án kelt levélben megfogalmazott kérésnek, majd 1946 augusztusában visszaszolgáltatták Magyarországnak a vagyontárgyakat és az aranykészletet, amely

fedezetként állhatott az 1946. augusztus 1-jén bevezetett új magyar forint mögött.

A menekítésben résztvevőknek – noha történelmi cselekedetet hajtottak végre – a számkivetettség jutott osztályrészül a II. világháború idején.

Az értékes dokumentum eddig az Egyesült Államokban élő Tarnay család birtokában volt. Tarnay Frigyes fia azonban nemrég megkereste a Magyar Nemzeti Bankot, hogy fel szeretné ajánlani a levelet a jegybanknak. Hergár Eszter hozzátette: ez a dokumentum nemcsak a Tarnay család számára nagyon értékes, hanem az idén százéves éves Magyar Nemzeti Bank történetének is egy fontos tárgyi emléke. A tárgyalások eredményeképpen Tarnay Frigyes Floridában élő fiai május 21-én, kedden ünnepélyes ceremónia keretében a Pénzmúzeumnak adományozták a szóban forgó levelet.

Az Aranyvonat dokumentumot a tervek szerint a Pénzmúzeum látogatói is megtekinthetik majd,

előtte azonban Hergár Eszter tájékoztatása szerint az állományvédelmi szempontoknak megfelelően megvizsgálják, és utána dől el, pontosan hogyan zajlik a restaurálás, illetve a levél kiállítótérbe való helyezése.

Ha a restaurátorok megállapítják, hogy javítani kell az eredeti dokumentum állapotán, akkor ez is megtörténik a szakemberek segítségével. Ha viszont nem lesz szükség restaurálásra, azonnal kiállítják a dokumentumot a Pénzmúzeumban. Már meg is van a helye, ugyanis az intézményben található egy, az Aranyvonat történetét felidéző múzeumrész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

A hőség vagy a hideg okozza több ember halálát? A kutató szerint rossz számokra hivatkozik a WHO

Miközben az Ebola egy ritka törzse pusztít Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ismét belekeveredett a klímavédelmi kampányba. A politikusokból és környezetvédőkből álló, magas szintű WHO-bizottság arra szólította fel a szervezetet, hogy nyilvánítsa a klímaváltozást „nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek”. Ez a 2010-es évekre emlékeztet, amikor a WHO főigazgatója a klímaváltozást a 21. század legfontosabb egészségügyi kérdésének nevezte. Nem sokkal később kitört a Covid – és kiderült, hogy a WHO felkészültsége és korai reagálása súlyosan hiányos volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×