Tüdőgyulladást, seb- és húgyúti fertőzést, valamint nehezen gyógyuló sebeket is kiválthatnak a kórházi fertőzések. Ezek a jellemzően ellenálló baktériumok okozta megbetegedések a legyengült immunrendszerű betegeknél súlyos panaszokat, sőt halált is okozhatnak. A Magyar Orvosi Kamara most a betegekkel és hozzátartozóikkal is próbálja tudatosítani, hogy ők is tehetnek a kórházi fertőzések megelőzéséért.

Az InfoRádióban megszólaló infektológus arra hívta felhívta a figyelmet, hogy egy rezisztens baktérium nem erősebb vagy csinál más betegséget, mint egy nem rezisztens, csak nem olyan könnyű meggyógyítani a beteget, mert a kórokozó könnyen alkalmazkodik, így aztán sok lesz a beteg. Csilek András szerint jó lenne, ha a kórház falai között lehetne tartani a rezisztens baktériumokat, hogy a közösségben terjedve ne okozzon problémát.

A MOK plakátkampányt indított, és például arra hívja fel a figyelmet, hogy a látogatók

• a kórházba érkezve és a távozás előtt is alaposan mossanak kezet szappannal,
• ne üljenek, ne pakoljanak a betegek ágyára,
• ne használják a betegek számára fenntartott vécét,
• csak megfelelően hőkezelt ételt vigyenek be az ápoltaknak.

A MOK Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Szervezetének elnöke szerint sokat számít a betegek és a látogatók tudatossága, valódi eredményt azonban a kórházi fertőzések visszaszorításában az egészségügyi személyzet érhet el, ők azonban a túlterheltség miatt nem mindig tudnak figyelni a megelőzésre – tette hozzá az infektológus. Vagyis például a kézmosás elmulasztása az egészségügyi dolgozók részéről általában nem a képzetlenségből vagy a képzés hiányából fakad, hanem a túlterheltségből: a humánerőforrás-hiányból fakadó időhiány miatt nem megfelelő a kézhigiéniájuk.

Magyarországon nem közölnek részletesen adatokat a kórházi fertőzések előfordulásáról. Az elmúlt években a Direkt36 oknyomozó portál perelte ki az ezzel kapcsolatos statisztikákat. Cikksorozatuk szerint például a koronavírus-járvány 2020-as berobbanása után ugrásszerűen megnőtt az ilyen megbetegedések száma. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ utolsó, tavalyi jelentése szerint 2022-ben 18-27 százalékkal csökkent a kötelezően jelentendő fertőzések előfordulása, viszont még így is jóval magasabb volt a számuk, mint a pandémia előtti időszakban.