A rendeletmódosításoknak köszönhetően egyes szabályokban történnek ugyan változások, de más területeken - kiemelten az ukrán élelmiszerimport kapcsán - továbbra sincs érdemi előrelépés - mutattak rá közleményükben.

Az Európai Unióban most elfogadott könnyítések egy része már a 2024-es kérelmezési időszakban életbe léphet.

Mint írták, nem maradt visszhang nélkül a gazdák tüntetéshulláma Európában, az Európai Parlament ugyanis a minap megszavazta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyes szabályainak módosításáról szóló bizottsági javaslatot. Az uniós rendeletek kihirdetésére várhatóan május végéig kerülhet sor (tehát már a vetési időszakot követően), így

a változások érdemben a következő gazdasági évet érintik majd.

A támogatási feltételek egyszerűsítése érdekében módosultak az uniós rendeletek, így a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy kiigazítsák a szabályaikat, amelyek akár már a 2024-es kérelmezési időszakban könnyebbséget jelenthetnek a mezőgazdasági termelőknek. Az új szabályozás szerint a tagállamok minden naptári évben két alkalommal módosíthatják a KAP Stratégiai Tervet.

A NAK és a MAGOSZ kommünikéje ugyanakkor megjegyezte: a jogszabályi könnyítéseknek ugyanakkor még bőven lenne tere a Közös Agrárpolitika szabályrendszerében. Reményeik szerint a munka tovább folytatódik és a következő hónapokban további egyszerűsítési javaslatokról születhet döntés. A gazdáknak stabil és kiszámítható környezetre van szükségük ahhoz, hogy folytathassák tevékenységüket, és egészséges, biztonságos élelmiszerrel láthassák el a fogyasztókat.

Az uniós rendeletmódosítási csomag elsősorban a Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) előírásait érinti. Azokat a gazdálkodókat, akik a 2025. december 31-ig végrehajtott Vidékfejlesztési Program keretében egyaránt részesülnek területalapú támogatásban, és ezért feltételességre vonatkozó ellenőrzés alá esnek, mentesülnek a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések és a szankciók alkalmazása alól. E mellett a feltételességre vonatkozó szankciók a 10 hektárnál kisebb területen gazdálkodó mezőgazdasági termelőket nem érintik - ismertették.

Egyszerűsödnek a HMKÁ 6., vagyis a minimális talajborításra vonatkozó előírások is. Hazánk ezt a lehetőséget a rizs vagy indiánrizs termesztésére használt területek esetében tudja kihasználni. E szerint a talajtakarás kötelezettségét a tárgyévben nem kell teljesíteni a talajtakarás nélkül - szellőztetés, simítózás vagy szintezés mellett - pihentetett területeken, amelyeket a tárgyévet megelőző évben rizs vagy indiánrizs termesztésére használtak - részletezték.

A HMKÁ 7., vagyis a szántóföldi vetésforgó kiegészül a növénytermesztés diverzifikációjával. Így ezt az előírást a vetésváltás mellett a növénytermesztés diverzifikációjával is teljesíthetik a gazdálkodók. A 10 hektár feletti, de legfeljebb 30 hektár szántóterülettel rendelkező mezőgazdasági termelőnek egy adott évben legalább kétféle szántóföldi növénykultúrát kell termeszteniük, egy növénykultúra a teljes szántóterületnek legfeljebb a 75 százalékát foglalhatja el.

A 30 hektár feletti szántóterülettel rendelkező gazdálkodóknak minimum háromféle növénykultúrát kell termeszteniük, egy növénykultúra legfeljebb a teljes szántóterület 75 százalékát foglalhatja el, a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együttesen nem haladhatja meg a szántóterület 95 százalékát. A különböző növénykultúrák arányának kiszámítása során az egységes kérelem benyújtásának évében május 1. napjától szeptember 30. napjáig tartó időszakot kell figyelembe venni.

Az európai uniós rendeletmódosítás a HMKÁ 8., vagyis a biológiai sokféleség megőrzése szabályt is érinti. Az Európai Bizottság javaslata eltörölte az előírásrendszerből a nem termelő területek kijelölésének kötelezettséget, míg a védett tájképi elemek megőrzésének kötelezettsége, valamint a sövények és fák kivágásának, metszésének, csonkításának a költési és fiókanevelési időszakban történő tilalma továbbra is szerepel majd az előírások között.

A HMKÁ 8-ra vonatkozó könnyítést hazánk az idén még nem tudja kihasználni, mivel a 2024-es évre éltünk a HMKÁ 8 derogációval, amelynek keretében a nem termelő elem és terület kijelölési kötelezettség 4 százalékra, az Agro-Ökológiai Program (AÖP) kötelezettsége pedig 5-5 százalékról 1-9 százalékra módosult. A következő évben azonban már a hazai mezőgazdasági termelőkre is vonatkozik a könnyítés - tájékoztatott a NAK és a MAGOSZ.