Mindenkinek joga van a közúti közlekedésben részt venni, a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából igénybe venni, továbbá úti céljához épségben, biztonságosan eljutni - hangsúlyozza friss összefoglalójában a kozlekedesbiztonsag.kti.hu. Hozzáteszik, a biztonság, az emberi élet és a testi épség alapvető emberi jogok, melyeket az Alaptörvény is deklarál, azonban köztudott, hogy a közlekedés veszélyes üzem, hazánkban évente százak vesztik életüket az utakon és mintegy húszezren szenvednek könnyebb-súlyosabb sérüléseket.

A KSH adatai szerint az elmúlt évtizedben, azaz 2011 és 2020 között összesen 6 031 fő veszítette életét Magyarország úthálózatán, míg a legfrissebb, jelenleg még elsődleges 2023. évi adatok alapján hazánkban a közúti sérülések és halálozások összesített száma 19 075 fő volt, mely egy átlagos város (pl. Keszthely) lakosságának felel meg.

Három évvel ezelőtt a magyarországi baleseti elemzések a 2020. évre, mint a három évtizede tartó közlekedésbiztonsági folyamatok, erőfeszítések betetőzésére tekintettek.

A 2020. évet a közúti közlekedésbiztonság két fontos területén, a közúti balesetben meghalt személyek, valamint az ittasan okozott balesetek száma vonatkozásában a legkedvezőbb esztendőként tartják nyilván a hazai baleseti statisztikai rendszer fennállása óta,

bár erre nyilvánvalóan a járványhelyzet is hatással volt.

A KSH adatok szerint 2021-ben 3,3 százalékkal több személysérüléses közúti balesetet okoztak Magyarország útjain, mint az előző évben, a közúti halálozások számában pedig 18,3 százalékos növekedés volt kimutatható. 2022-ben a halálos áldozatok száma már kis mértékben csökkent, az összes személysérüléses balesetszám egyidejű növekedése mellett.

2023-ban az előzetes rendőri adatok alapján 2023. január 01. és december 31. között összesen 14 355 személyi sérüléssel járó közúti balesetet okoztak a hazai közutakon, 2,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, 2022-ben ugyanis 14 748 hasonló balesetet regisztráltak.

Mint írják, a balesetek dinamikája Budapesten és 14 vármegyében csökkent, öt vármegyében (Komárom-Esztergom, Baranya, Nógrád, Hajdú-Bihar és Veszprém) viszont nőtt.

Halálos balesetek

Övendetes hír viszont, hogy Magyarországon az elmúlt év egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági eredményét a halálos áldozatok számának alakulása mutatja. Az előzetes adatok szerint 2023. január 01 és december 31 között 68 fővel kevesebben vesztették életüket a hazai utakon, mint az előző évben. Így egy év alatt 12,7 százalékkal csökkent a közúti halálozások száma - a 2022-es 537 fő helyett 469-re.

Az elmúlt 60 év statisztikai adatait alapul véve ez a második alkalom, hogy éves szinten a balesetben meghalt személyek száma 500 fő alá csökkent.

Könnyebb és súlyosabb sérülések

De csökkenő tendenciát mutatott 2022. és 2023. között a büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett személyek száma, összesen 8 százalékkal. Az elmúlt két év viszonylatában a legnagyobb arányú, 20 százalékot meghaladó csökkenést Jász-Nagykun-Szolnok (21,7), Fejér (21,2), valamint Tolna (20,1) vármegyében, a legnagyobb növekedést ellenben Csongrád-Csanád (31,5) és Zala (19,5) vármegyékben regisztrálták.

Az ORFK előzetes adatai szerint 2023-ban 3,7 százalékkal kevesebb, összesen 13 969 fő szenvedett könnyű sérülést közúti balesetben, a 2022. évi 14 505 fővel szemben. E tekintetben a legkedvezőbb változások Somogy (14,5 százalék), Fejér (13,7), valamint Csongrád-Csanád (12,7) vármegyéket jellemzik, ahol a könnyen sérültek számának csökkenése jelentősen meghaladta az országos átlagot.

Ittas vezetés

Az előzetes adatok alapján a 2022. évi 1 195 fővel szemben az elmúlt évben 1 016 személy okozott személysérüléses közúti balesetet ittas állapotban, amely egy év alatt 15 százalékos csökkenésnek felel meg. Vagyis a 2023. évet az ittasan okozott közúti balesetek száma terén az eddigi legkedvezőbb esztendőként könyvelhetjük el a hazai baleseti statisztikai adatgyűjtés fennállása óta.

Tavaly 11 vármegyében csökkent az ittas balesetek száma, a legkedvezőbb, 50 százalékot meghaladó(!) változások Somogy és Bács-Kiskun vármegyékben mutathatók ki.

A balesetek okai

A kimutatás arra is kitér, hogy milyen okokból keletkezett leggyakrabban személyi sérülést okozó közúti baleset:

• gyorshajtás (27 százalék)
• elsőbbség meg nem adása (28 százalék)
• óvatlan kanyarodás (16 százalék).

Ez a három baleseti ok áll az összes magyarországi személysérüléses közúti baleset több mint kétharmadának – egészen pontosan 67,6 százalékának – a hátterében, az összes többi baleseti ok a maradék 32,4 százalékon osztozik.

A műszaki hibára visszavezethető balesetek száma az elmúlt évben 56 volt. Ez azonban nem tévesztendő össze a műszaki hiányosság miatt bekövetkezett balesetekkel, melyek száma minden bizonnyal ennek sokszorosa lehet, de a statisztikai adatgyűjtés jelenlegi sajátosságaira tekintettel erre vonatkozó pontos adat nem áll rendelkezésre.

A balesetek okozói

A kimutatásból kiderül az is, a forgalom mely szereplői okoztak legtöbbször balesetet a tavalyi évben:

• 65 százalékban a személygépkocsi vezetők,
• 10 százalékban a kerékpárosok,
• 8 százalékban a teherautósok,
• 5 százalékban a gyalogosok
• és 1 százalékban az autóbuszvezetők voltak hibásak,
• 4-4 százalékon osztoznak a motorosok és a segédmotoros kerékpárral közlekedők.

Az áldozatok megoszlása

Az ORFK Főügyeletének napi jelentései alapján 2023. január 01. és december 31. között 154 fő személygépkocsi vezetőjeként, 101 fő gyalogosként, 81 fő jármű utasaként, 41 fő kerékpárosként, 20 fő tehergépkocsi vezetőként, 37 fő motorkerékpárosként, 13 fő pedig segédmotoros kerékpárosként halt meg közúti balesetben.

Az elmúlt évben a gyermekkorú (0-14 év közötti) halálos áldozatok száma örvendetes módon csökkent, a 2022. évi 12 főről 2023-ban 8 főre. Az elhunyt gyermekek közül 7 fő jármű utasa, 1 fő pedig gyalogos volt a tragédia bekövetkezésekor.

Rendőri ellenőrzések

A közlekedésrendészeti intézkedéseken belül a három fő baleseti okhoz kapcsolódó ellenőrzések a rendőrség értékelésében „kiemelt intézkedéseknek” minősülnek.

A gyorshajtások tavaly az okozott balesetek 26,6 százalékának (kerekítve 27 százalékának) álltak a hátterében, ennek megfelelően a kiemelt rendőri intézkedések 60,2 százaléka ennek a súlyos szabályszegésnek a visszaszorítására irányult. Az elmúlt évben a sebességellenőrzések az összes rendőri közúti intézkedés csaknem 40 százaléka (egészen pontosan: 38,9 százaléka) tették ki.

Hasonló folyamatot láthatunk az elsőbbség meg nem adásával kapcsolatos rendőri intézkedések alakulásával kapcsolatban is, melyek száma a 2021. évi 31 957-ről 2023-ban 98 853-ra növekedett, míg a kanyarodási, irányváltoztatási, haladási szabályok megsértése miatti intézkedések száma a vizsgált három év során 34 057-ről 74 754-re nőtt.

A rendőrség által végzett ittasság ellenőrzések száma 2023-ban meghaladta a 2,4 milliót.

Az összes ittas intézkedésen belül a "pozitív" eredménnyel végződő ittasság ellenőrzéseknek a száma az elmúlt három évben ugyancsak nőtt 18 638-ról 19 850-re. A vizsgált időszakban az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya évről évre folyamatosan csökkent, a 2021. évi 8,6 százalékról a 2023. évi 7,08 százalékra.

Az elmúlt három évben a passzív biztonsági eszközök használatát érintő rendőri intézkedések száma 240 százalékkal nőtt, a 2021. évi 85 055 intézkedéssel szemben 2023-ban 204 122 intézkedést regisztráltak.