A 2010-ben megalakult Országgyűlés első döntéseinek egyike volt az a törvénymódosítás, amely 2011. január elsejétől lehetővé tette azt, hogy a lakóhelyétől függetlenül minden büntetlen előéletű magyar megszerezhesse a magyar állampolgárságot. Ehhez a határon túli magyaroknak nem kell Magyarországon letelepedniük és vizsgát tenniük, illetve itteni megélhetést igazolniuk, de magyarul azért tudniuk kell. Semjén

Zsolt miniszterelnök-helyettes 2014-ben a következőket mondta az egyszerűsített honosítási eljárásról:„Közjogi értelemben is egyesítjük azt a magyar nemzetet, ami mindig is egy volt történelmében, nyelvében, kultúrájában, az állampolgárság megadásának a lehetőségével.”

Az egymilliomodik külhoni magyar, a délvidéki Lajkó Miklós 2017. december 16-án a Sándor-palotában tette le az állampolgársági esküt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök és az akkori államfő, Áder János jelenlétében.

Időközben egyre több lett a csaló, ezért szigorították a szabályokat. Erről György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára beszélt korábban az Országgyűlésben. „A közös nevezőt az állampolgársági, hazai anyakönyvezési és névváltoztatási ügyekben országos illetékességgel eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jogalkalmazása során összegyűlt hatósági tapasztalatok képezik” – fogalmazott.

A Demokratikus Koalíció egyik országgyűlési képviselője, Vadai Ágnes most írásbeli kérdést intézett Semjén Zsolthoz. A miniszterelnök-helyettes válaszából kiderült, hogy 2010 óta összesen 1 millió 175 ezer 934 ember kapott magyar állampolgárságot.