eur:
389.63
usd:
363.63
bux:
0
2024. május 2. csütörtök Zsigmond
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a védelmiipari beszállító-fejlesztési program budapesti konferenciáján a Bálna Honvédelmi Központban 2023. november 6-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Harcjárműveket adott el Magyarország Szerbiának - videó

A haderőfejlesztés miatt feleslegessé vált eszközöket értékesít a Magyar Honvédség - közölte a Honvédelmi Minisztérium. Egy szerb újság megírta, milyen járművekről van szó.

A haderőfejlesztés keretében az egyik legfontosabb cél, hogy a Magyar Honvédség a legmodernebb, 21. századi csúcstechnológiával legyen felszerelve, ezt szolgálják az új beszerzések, valamint a feleslegessé vált, leselejtezett, nem használható eszközök értékesítése - írta közleményében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Rámutatott: az új eszközállomány beérkezésével és rendszerbe állítása mellett egyúttal lehetőség nyílik a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok - törvényben meghatározott értékhatárig történő - értékesítésére.

A nemzetközi kötelezettségek betartása mellett Magyarország lehetővé teszi a fent említett, a haderőfejlesztés nyomán feleslegessé váló haditechnikai eszközök és szakanyagok továbbértékesítését Szerbia felé

- olvasható a konkrétumokat nem tartalmazó közleményben. A tranziakció alátámasztásaként szerepel még, hogy Szerbia Magyarország fontos szomszédja és stratégiai partnere, amit hűen tükröz a sokrétű, a haditechnikára is kiterjedő kétoldalú védelmi és katonai együttműködés is.

A Magyar Nemzet a Drbija Danas szerb lap cikke alapján csütörtökön azt írta, hogy Szerbia 26 BTR–80A páncélozott gyalogsági harcjárművet vásárolt Magyarországtól, amelyeket számos feladatban tud majd használni az ország hadereje. A BTR-ek nem elégítik ki Magyarország hosszú távú védelmi igé­nyeit, ezért váltak meg tőlük - írták.

A harcjármű tíz személyt tud szállítani. Feladata – a szállításon kívül – egy adott lövészraj harcának támogatása a védelem és támadás során egyaránt. A páncélos vízen is képes közlekedni, a hátulsó részén páncélfedéllel zárható hajócsavar található. A személyzete három főből áll: a parancsnokból, a járművezetőből és a toronylövészből. A páncélos két oldalán emellett fedéllel zárható lőréseket alakítottak ki.

A Magyar Honvédség az Oroszországgal való közös államadósság kiegyenlítéseként kapott még 1996 és 1999 között 555 BTR–80 páncélozott harci járművet. A flotta egy részét 2006 és 2010 között felújították, a többség azonban használhatatlanná vált. A most eladott járművek éjjellátó készülékekkel, fejlett kommunikációs rendszerekkel felszereltek ugyan, ám a portál szerint nem elégítik ki Magyarország hosszú távú védelmi igényeit, ezért válunk meg tőlük. Hazánkban a Magyar Honvédség mellett ma a Terrorelhárítási Központ (TEK) használ ilyen járműveket.

Röszke, 2016. március 19.
A Magyar Honvédség Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelékében (MH AIAK) szolgálatot teljesítő katonák járőröznek BTR 80-as páncélozott szállító harcjárművekkel a magyar-szerb határnál, Röszke és Ásotthalom térségében, az ideiglenes műszaki határzár mellett 2016. március 19-én.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
A Magyar Honvédség Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelékében (MH AIAK) szolgálatot teljesítő katonák járőröznek BTR 80-as páncélozott szállító harcjárművekkel a magyar-szerb határnál, Röszke és Ásotthalom térségében, az ideiglenes műszaki határzár mellett 2016. március 19-én. MTI Fotó: Ujvári Sándor

A Magyar Honvédség kötelékében ugyanakkor

a német Rheinmetall Landsysteme GmbH által kifejlesztett Lynx (Hiúz) gyalogsági harcjármű váltja fel a BTR–80A típusú harcjárműveket.

A mintegy kétmilliárd eurós, közel nyolcszázmilliárd forintos együttműködési programban 218 Lynx gyalogsági harcjárművel szerelik fel a honvédséget, amelyekből 172 darabot Zalaegerszegen, az északi ipari parkban, a ZalaZone járműipari tesztpálya és technológiai kutatóközpont mellett felépülő gyárban a Rhein­metall Hungary Zrt. gyárt le.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
Tíz éve nem láttunk a hazai ingatlanpiacon ilyen alacsony számokat

Tíz éve nem láttunk a hazai ingatlanpiacon ilyen alacsony számokat

Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban. A mintegy 600 millió euró 38 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest. A csökkenés közepette viszont tovább emelkedett a magyar befektetők aránya, elérve a 82 százalékot. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon és az ipar-logisztika szegmensben is emelkedtek a hozamok, miután a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzi a befektetőket. Mindez azonban nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is hasonló folyamatokat látunk, ahol az elmúlt két évben a kelet-közép-európainál is jelentősebb ingatlanérték-csökkenések mentek végbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×