Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
Ápoló foglalkozik egy beteggel az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet tüdőbelgyógyászati osztályán 2021. február 18-án. A Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére 2014 óta február 19-e, Magyarország első főápolója, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulója a magyar ápolók napja.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Szüksége van a nyugdíjasokra a magyar egészségügynek

Nem kell már miniszteri engedély a nyugdíjas ápolók alkalmazásához.

Egy kormányhatározat értelmében ezek után nem kell alkalmazni a korábban elrendelt korlátozásokat azokra az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozóra, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték - írja a HVG.

A 2012-es, majd 2016-ban kiegészített szabály szerint az ilyen dolgozók csak az egészségügyért is felelős belügyminiszter engedélyével dolgozhattak tovább.

Az intézkedés valószínűleg a bérnővérek foglalkoztatásának megszüntetése miatt kialakult és kórházi osztályok bezárásához vezetett munkaerőhiányt kívánja enyhíteni.

Címlapról ajánljuk
Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Ki támadt Donald Trumpra, ez tudható eddig a merénylőről

Az amerikai hatóságok azonosították a szombat esti Fehér Házi Tudósítói Vacsorán történt lövöldözés elkövetőjét. A gyanúsított a 31 éves Cole Tomas Allen, egy kaliforniai mérnök és pedagógus, aki ellen már meg is történtek az első vádemelések.

Így csapott le a csernobili radiokatív por Magyarországra

A csernobili atomerőmű negyven évvel ezelőtti robbanásából származó radioaktív anyagok terjedését nagyban befolyásolták a légköri viszonyok, ezért Magyarországot nem keletről, hanem egy északi kitérő után, északnyugatról érték el először a szennyező részecskék - olvasható a HungaroMet Zrt.-nek az ipari baleset évfordulójára készített összefoglalójában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

Csernobil 40: mit tanult a világ minden idők legnagyobb ipari katasztrófájából?

1986. április 26-a óta Csernobil nemcsak a világ egyik legnagyobb ipari katasztrófájának a neve, hanem egy állandó viszonyítási pont: amikor a nukleáris energiáról beszélgetünk, szinte mindig ott van a háttérben. Ma, amikor egyszerre kell klímacélokat teljesíteni és ellátásbiztonságot garantálni, különösen fontos szétválasztani a félelmeket a tényektől, és megérteni, mit üzen Csernobil a jelennek. A Portfolio Checklist Extrában ezért kevésbé magát a 40 éve történt balesetet idézzük fel, sokkal inkább a következményeket és a tanulságokat vesszük sorra. Arról beszélgetünk, hogy Csernobil fényében hogyan érdemes ma gondolkodni a nukleáris energiáról a klíma- és ellátásbiztonsági vitákban, milyen tanulságokat épített be a nukleáris ipar a tervezésbe és az üzemeltetésbe, és hogy miért nem ismétlődhet meg ugyanaz a forgatókönyv napjainkban — mik azok a kockázatok, amelyek érdemben csökkenthetők, és hol vannak azok a határok, amelyekkel őszintén együtt kell élni. Vendégünk Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×