Infostart.hu
eur:
364.15
usd:
309.02
bux:
137083.73
2026. április 17. péntek Rudolf
Nyitókép: Pixabay

Több pénzt kapnak a szakképzésben dolgozók

A tavalyi kétlépcsős bérfejlesztést követően 2024-ben is tovább emelkedik a szakképzésben dolgozók bére.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint a béremelés alapelve az, hogy a szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban kell növelni a pedagógusok illetménye emelésének mértékével. A 2023 decemberében bejelentett 10 százalékos béremeléshez képest átlagosan 32,2 százalékos emelés valósul meg -írja az MTI.

Azt írták, 2023-ban két lépcsőben, összességében átlagosan 15 százalékos béremelés történt a szakképzésben oktató tanárok esetében. Az elmúlt napokban megjelent a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció, amelynek intézkedéseit a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtják.

Hozzátették: bár az operatív programokról folytatott tárgyalások során a szakképzésben oktatók béremeléséhez való hozzájárulástól Brüsszel elzárkózott, a kormány a nemzeti költségvetésből a pedagógusok béremelésével megegyező mértékű emelést biztosít a mintegy 24 ezer szakképzésben oktatónak.

A bérfejlesztés biztosítja a szakképzésben oktatóként dolgozó tanárok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott szakemberek bérének közelítését az iparban dolgozók béréhez, valamint a köznevelésben megvalósuló béremeléssel történő harmonizálást - áll a tárca közleményében.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Szakértő: Iránban sérül az Egyesült Államok nagyhatalmi imázsa, de ezzel nem szokott foglalkozni

Nem az Egyesült Államok terve szerint alakul az iráni konfliktus, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy kudarc lesz Washingtonnak – mondta az InfoRádió GeoTrendek című műsorában László Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóhelyettese. Szerinte a hasonló katonai beavatkozástól sem megy el az USA kedve.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×