A 2021. augusztus 20-án átadott Szent István-terem után a Szent György tér felől folytatódtak a munkálatok a Budavári Palotában a Nemzeti Hauszmann Program keretében.
A 20. század elejére Hauszmann Alajos tervei szerint megépült a Királyi Palota Szent György tér felől nyíló új északi szárnya (a mai A és B épület), amelynek lenyűgöző szépségű belső terei, neobarokk-szecessziós stílusú külső díszítése a bécsi Hofburg pompájával vetekedett.
A palota messze földön híres, több száz méter hosszan elnyúló, egymásba nyíló teremsora, az úgynevezett enfilade, a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt Európában.
A Szent György térről nyíló főbejárat mögötti fedett udvarba érkeztek a vendégek hintói, amelyek a déli kapun keresztül, a mai Hunyadi udvar felé hagyhatták el az északi szárnyépületet (a mai A épületet). A vendégek a dunai oldalon húzódó ruhatár-előcsarnokon és a Munkácsy-előszobán keresztül érkeztek meg a főváros legnagyobb, több mint hatszáz négyzetméter alapterületű báltermébe - idézték fel a program közösségi oldalán.
Míg az északi szárny (a mai B épület) nyugati oldalán a bálterem, addig a dunai oldalán a Buffet-galéria hosszan elnyúló, több mint ötszáz négyzetméteres díszterme kapott helyet, amely a bálterem vendégeinek étkezésére és fogadások megtartására szolgált. A bálteremből három nagyméretű ajtó biztosította a kényelmes átjárást a Buffet-galéria zömök pillérekkel elválasztott lenyűgöző termébe.
A Buffet-galéria oszlopos teraszáról páratlan kilátás nyílt a Dunára és a pesti oldalra.
Érdekesség, hogy a teraszra Jungfer Gyula cége két üvegezett pavilont épített, amelyek a földszintről az emeletre vezető csigalépcsőket fedték le. A lépcsőket a konyhák és a Buffet-galéria közvetlen összeköttetésére, a felszolgálók számára alakították ki. Munkájukat egy korszerű találmány is segítette: a földszinti konyhákból a közeli tálaló helyiségekbe az ételek és italok, valamint az étkészletek elektromos ételliftek segítségével érkeztek.
Hauszmann Alajos a korszak legjelentősebb építési vállalkozóit és művészeit bízta meg a Buffet-galéria belső terének dekoratív kialakítására. A falak és az oszloppillérek stukkómárvány borítását Detoma Antal cége, a félköríves záródású ablakokat és a belső ajtókat Thék Endre asztalos készítette. Az ajtók és ablakok díszlakatos-munkáit Jungfer Gyula, valamint az intarziás parkettákat Neuschloss Ödön cége gyártotta. A mennyezetről függő, 60 ágú, galvanizált aranyozással és üvegdísszel ékesített csillárok a Magyar Fém- és Lámpaárugyár Rt. szép termékei voltak, a Buffet-galéria díszasztalos munkáit pedig Mahunka Imre asztalos készítette.
A terem nyugati oldalfalán két nagyméretű, Buda visszafoglalását ábrázoló gobelin is helyet kapott, melyeket Hauszmann Alajos a bécsi császári gyűjteményből válogatott ki. A kárpitokat Charles Mité szőnyegszövő manufaktúrája készítette 1710 körül. A déli falikárpit a Buda felmentését megkísérlő törökök legyőzését, az északi a törökök meghódolását ábrázolta.
Az előbbi kárpitot szovjet hadizsákmányként hurcolták el a Királyi Palotából, az északi oldalon elhelyezett alkotás pedig magántulajdonban maradt meg.
A Buffet-galéria dongaboltozatának három mezőjében – a honfoglalás témáját grandiózus körfestményen megalkotó – híres festőművész, Feszty Árpád temperaképei kaptak helyet. E három mező témája a 16. századi magyar költő, Gergei Albert által írt História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról, azaz Árgyélus királyfi és Tündér Szép Ilona mesés története volt. Az archaikus, ázsiai eredetű mese világának felidézésével Feszty, a magyarok honfoglalás előtti, a múlt ködébe vesző eredetének ősi állapotát mutatta be.
A második világháború bombázásai során és a palotát elhamvasztó tűzvészben a Buffet-galéria súlyosan megsérült, gipszrabitz-mennyezete teljesen beomlott. Bár a terem sérülései nem voltak helyreállíthatatlanok, a kommunizmus idején minden díszítőelemétől megfosztva, térszerkezetét feldarabolva építették át. A Nemzeti Hauszmann Program keretében a Buffet-galéria visszanyeri eredeti szépségét - közölték.
