Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a Mol tavaly ősszel 35 évre nyerte el az évi 4-5 millió tonna hulladék kezelésére vonatkozó magyarországi hulladékkoncessziót. A hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. nevet kapta. Július 1-jétől átalakult a hazai hulladékgazdálkodás és életbe lépett a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Azóta a MOHU MOL Zrt. dolgozói gyűjtik, illetve szállítják el a hulladékot.

Az elmúlt években Magyarországon több mint a duplájára nőtt az újra feldolgozott hulladék aránya, ami miatt a kormány többször is jelezte: még tisztábbá és zöldebbé szeretné tenni az országot. Ezért vezették be az Európai Unió irányelveinek megfelelően a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert. Az uniós elvárás arról szól, hogy a környezetszennyező termékek gyártóinak a „szennyező fizet” elve alapján díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. Az új rendszerben

a termékek gyártói viselik a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során.

Ez a csomagolásokat, egyes egyszer használatos műanyagtermékeket, elektromos és elektronikus berendezéseket, elemeket és akkumulátorokat, gépjárműveket és gumiabroncsokat, irodai és reklámhordozó papírokat, sütőolajat és -zsírt, bizonyos textiltermékeket és a fabútorokat érinti. A szennyező tehát többet fizet a hulladéka elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért vagy újra felhasználásáért.

Újabb szabálymódosítás következhet

Egy újabb uniós irányelv értelmében ezentúl az átalakítások és a felújítások hulladéka is építési és bontási hulladéknak minősül. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) felhatalmazást kap arra, hogy a megalapozott kompenzáció-számítás érdekében adatokat kérjen be a hulladékhasznosítóktól.

Új rendelkezésekkel ösztönzik az iskolai papírgyűjtést, egyértelműsítik az önkormányzatok közfeladat-ellátásban való részvételét, módosítják a hulladékgazdálkodási, közszolgáltatási és intézményi részlettevékenység fogalmait, kismértékben megváltoztatják az eljárási szabályokat, rendezik a pénzügyi garanciák rendszerét. valamint még könnyebbé teszik az illegális hulladéklerakók felszámolását – sorolta a módosításokat expozéjában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára.

Raisz Anikó értékelte a hulladékszállítás július 1-jétől életbe lépett új koncessziós modelljét is. Elmondta:

nem volt fennakadás, így a szolgáltatás az év végéig változatlan műszaki tartalommal valósul meg.

Ferencz Orsolya, a Fidesz parlamenti képviselője arról beszélt, hogy a hulladék mennyiségének csökkentése érdekében változást kell elérni a termelésben, így például a csomagolástechnikában, de az embereknek is módosítaniuk kell a fogyasztási szokásaikon.

A KDNP-s Földi László kiemelte: a tulajdonos ezentúl sem tagadhatja meg a kezelésre átadott hulladék átvételét és a jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében nyilvánossá tehetők a kiemelt hulladék jogi szabályszegést elkövetők adatai.

Tömegesen hozzák be az országba a műanyag hulladékot?

A Párbeszéd vezérszónoka, Berki Sándor szerint nem működik jól a hulladékgazdálkodás új rendszere. Mint mondta, azzal, hogy a hulladékgazdálkodási koncesszióért felelős cég, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. bekerült az ágazatba, „Európa legdrágábban működő és legkevésbé hatékony rendszere jött létre”.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt azt állítja, hogy tömegesen hozzák be Magyarországra a műanyag hulladékot és azokat illegális lerakókban helyezik el. Varju László, a DK országgyűlési képviselője pedig egyebek mellett azt kifogásolta, hogy az állami cégeknek nem kell létrehozniuk környezetvédelmi céltartalékot, így az esetleges kármentesítés állami kiadást jelent, eltüntetve a közvetlen felelősséget.

Raisz Anikó államtitkár zárszavában felhívta a figyelmet, hogy Magyarország évente 20 millió tonna hulladékot termel, aminek csupán egynegyedét érinti a koncesszió.