Infostart.hu
eur:
362.99
usd:
314.67
bux:
150506.18
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: Facebook/FKF Zrt.

Már lakcímkártya sem kell: még több hulladékudvar elérhető

Néhány éven belül 30 százalékkal bővül a hulladékudvarok száma Magyarországon, de ezekre a gyűjtőszigetekre – lakcímkártyától függetlenül – már most elhelyezheti a lakosság a szelektív hulladékát, október elseje óta pedig textilhulladék és használt sütőolaj leadására is van már lehetőség – mondta az InfoRádiónak a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója.

Pethő Zsolt tájékoztatása szerint nagyon sok olyan hulladék (elektronikai cikkek, textildarabok, használt ruhák, sütőolaj) halmozódik fel a háztartásokban, amelyeket nem lehet az otthoni szemetesekbe tenni. Egy-egy költözésnél vagy nagyobb rendrakás után is sok csomagolóanyag, hulladék gyűlhet össze és a családoknak gyakran komoly gondot okozhat, hogy mihez kezdjenek a felesleges holmikkal. Többek közt ezeknek az igényeknek a kielégítésére jöttek létre a hulladékudvarok.

A lakosságnak korábban leginkább csak arra volt lehetősége ilyen esetekben, hogy a bejelentett lakcíméhez legközelebb eső hulladéklerakóhoz menjen.

Július elseje óta azonban bárki bármelyik hulladékudvart használhatja és az is megkönnyíti az emberek dolgát, hogy nem lakcímhez kötött lehetőségről van szó.

Nagyon fontos változás, hogy a MOHU minimum 48 órás heti nyitvatartást vezetett be és arra is törekszik a cég, hogy ne csak munkaidőben, hanem a délutáni órákban, valamint hétvégén is elérhetők legyenek a hulladékudvarok.

Pethő Zsolt arról is értesítette az InfoRádiót, hogy minden 10 ezer fő feletti településen vagy van már, vagy lesz a közeljövőben hulladékudvar. Ahol még nincs, ott a tervek szerint öt éven belül kialakítanak ilyen gyűjtőszigetet.

A kisebb lélekszámú településeket is bevonják a projektbe, ahol úgynevezett mobil hulladékudvarokban gondolkodik a vállalat.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy a MOHU dolgozói meghatározott időpontban gépjárművekkel jelennek meg az adott helyszínen és náluk lehet majd leadni a felhalmozott hulladékot.

A MOHU-nak immár három hónapos tapasztalata van. Ezen időszak alatt minden érintett helyszínen meg tudták oldani a hulladékudvarokban a különféle textilanyagok, használt ruhák és sütőolajok átvételét is. „Ha most valaki elmegy egy hulladékudvarba, akkor le tudja adni ezeket a típusú hulladékokat is” – tette hozzá a vállalat vezérigazgatója.

Minden szelektív hulladék leadása díjmentes, így értelemszerűen a hulladékudvarok adta lehetőségek kihasználása sem kerül pénzbe – egy bizonyos mennyiségig. „Egy átlagember átlagos hulladékmennyiségének esetében ez ingyenes” – fogalmazott Pethő Zsolt, aki hozzátette: egy költözés során keletkező nagyobb hulladékmennyiség leadásakor sem kell fizetni semmit a hulladékudvarokban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Aszódi Attila: tartós megoldás lehet Paksnál az épített fenékküszöb

Az atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádióban csütörtök reggel azt is egyértelművé tette, Paks 2-nél már nyilván nem lesz ez elég. Rögzítette: lehet, hogy most akár 15-20 milliárd forinttal is magasabb az ország villanyszámlája a szükséges import miatt, de a későbbi problémák elkerüléséhez ezt most fel kell áldozni.

Kórházi fertőzések: pár héten belül megnézhetjük az adatokat

Ősztől nyilvánossá válhatnak a magyar kórházak fertőzési adatai: intézményenként lehet megnézni, milyen gyakran fordulnak elő, milyen kórokozók miatt, és egyes esetekben mennyire ellenállók az antibiotikumoknak. A nyilvánosságra hozatal két lépcsőben történne, szeptember 1-jétől jönne az első kör.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Csendben kopik a magyar humántőke egyik alapja: az elmélyült olvasás

Csendben kopik a magyar humántőke egyik alapja: az elmélyült olvasás

Sokan ismerik azt a helyzetet, amikor a könyv ott van az éjjeliszekrényen, mégis a telefon kerül kézbe. Néhány percnek indul, fél óra lesz belőle, és az olvasás megint másnapra marad. A Guardian Science Weekly 2026. augusztus 11-i adása ebből a hétköznapi tapasztalatból jut el egy sokkal nagyobb kérdéshez: mit veszít az emberi gondolkodás, ha az elmélyült olvasás kiszorul a mindennapokból? A podcastben Ian Sample, a Guardian tudományos újságírója foglalja össze Falk Huettig kísérleti pszichológus kutatásainak legfontosabb tanulságait; az adásban Madeleine Finlay műsorvezetővel együtt azt járják körül, hogy az olvasás visszaszorulása miért érintheti a memóriát, az absztrakt gondolkodást, az IQ-t és a kritikai szövegértést is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×