A 2022-es népszámlálás adatai szerint nő a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett folyamatosan öregszik a társadalom - közölte a Központi Statisztikai Hivatal elnöke kedden, a végleges adatokat ismertető budapesti sajtótájékoztatón.
Kincses Áron azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy összességében Magyarország fejlődik és változik is. Jelentősen növekedett a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt folyamatosan átrendeződik a munkaerőpiac.
A magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága - közölte.
Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője elmondta, a vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. Kérdésre válaszolva közölte, az előző népszámláláshoz képest növekedett a nem válaszolók száma, hiszen míg a 2011-es népszámláláskor 27 százalék volt az arányuk, addig 2022-ben 40 százalék.
A szakember az InfoRádiónak arról is beszélt, hogy az előző,
2011-es népszámlálás óta 334 ezerrel csökkent Magyarország népessége,
és 11 év alatt jelentősen, csaknem 800 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma.
Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.
Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.