Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Budapest, 2023. május 1. A Sándor-palota a Budai Várnegyedben, a Szent György téren. A palota eredetileg a Sándor család otthona volt (innen a neve). Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ötlete nyomán 1867-ben a magyar állam előbb kibérelte, majd 1881-ben végleg megvásárolta kormányrezidenciának. 1867–1945 között (kisebb megszakításokkal) a mindenkori magyar miniszterelnök rezidenciájaként szolgált, többször kormányülések színhelye is volt. A második világháborúban szinte teljesen megsemmisült, utána sokáig múzeumi raktárnak használták. Külső arculatát csupán 1989-1990-ben javították ki, teljes helyreállítását pedig 2000–2002 között végezték el. A belső terek az eredeti, két világháború közötti állapotokat tükrözik. A palota 2003-óta Magyarország köztársasági elnökének rezidenciája, egyben a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) székhelye is. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Megvonta magyar állampolgárságát egy munkácsi férfinak az államfő

Nyomos ok volt rá.

Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére Novák Katalin köztársasági elnök visszavonta egy munkácsi születésű, 42 éves férfi magyar állampolgárságát, mert kiderült, hogy a férfi jogszerűtlenül szerezte azt meg – derül ki a Magyar Közlönyből.

Az államfő döntött még bírói felmentésekről is, a közölt lista szerint hat bírónak a bírói felső korhatár miatt kellett távozniuk. Egyetlen bíró, Mérészné Rák Viktória korábban pedig maga mondott le tisztségéről – számolt be a klubrardio.hu.

Címlapról ajánljuk

Már 141 – Újabb parlamenti hely a Tisza Pártnak

Szombat estig zajlik az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak összeszámolása. Elvileg ezen a napon végeredmény lesz, de jogerőre csak később emelkedik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Braun Erik: Kiút a magyar növekedési csapdából

Braun Erik: Kiút a magyar növekedési csapdából

A magyar gazdaság évek óta tartós növekedési problémákkal küzd. Mivel ez az állapot nem új keletű, egyre nehezebb kizárólag aktuális külső sokkokkal vagy átmeneti hatásokkal magyarázni a gyengébb teljesítményt. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a magyar pályát régiós és szomszédos gazdaságokkal vetjük össze, amelyek hasonló külső környezetben mégis kedvezőbb növekedési dinamikát tudtak felmutatni. Mindez arra utal, hogy a magyar fejlődési modell szerkezeti korlátairól van szó. A választások eredményeinek tekintetében különösen adódik a kérdés, hogy milyen változtatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a gazdaság kikerüljön a növekedési csapdából és ismét tartós felzárkózási pályára álljon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×