A Központi Statisztikai Hivatal adatait elemezve a Pénzcentrum azt írja, hogy Nógrád megye után Budapesten emelkedtek a legkevésbé a nettó átlagkeresetek Magyarországon az idei első negyedévben 2022 azonos időszakához viszonyítva (a közmunkásokat is beleszámítva). A statisztikai hivatal szerint 2023. I. negyedévében mind a nettó, mind a bruttó átlagbérek országosan 11,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.
Ezzel szemben Nógrádban átlagosan 7,1 százalékot emelkedtek a nettó átlagbérek, Budapesten pedig 7,6 százalékkal voltak magasabbak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Emellett Szabolcs-Szatmár-Beregben, Tolnában és Csongrád-Csanádban is 10 százalék alatt volt a nettó keresetek emelkedése.
A nettó átlagkeresetek alakulása Magyarországon 2023. I. negyedévében, az előző év hasonló időszakához képest, százalékban:
- Győr-Moson-Sopron vármegye: +20,4
- Pest vármegye: +16,4
- Komárom-Esztergom vármegye: +15,2
- Heves vármegye: +13,6
- Bács-Kiskun vármegye: +13,1
- Fejér vármegye: +12,6
- Veszprém vármegye: +12,2
- Vas vármegye: +12,1
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: +11,9
- Baranya vármegye: +11,3
- Zala vármegye: +11,1
- Országos átlag: +11
- Hajdú-Bihar vármegye: +11
- Somogy vármegye: +10,7
- Békés vármegye: +10,5
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: +10,5
- Csongrád-Csanád vármegye: +9,5
- Tolna vármegye: +9,5
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: +8,5
- Budapest: +7,6
- Nógrád vármegye: +7,1
Budapesten voltak a legmagasabbak a nettó átlagkeresetek az országban az első negyedévben, az érték több mint 444 ezer forint volt. Úgyhogy a fővárosi fizetések amúgy is magasabb bázisról indulnak, így ezek esetében az év/éves emelkedés bár százalékban kevésnek tűnhet, de forintban kb. 33 ezret jelent.
Azt is megnézték, melyik megyében átlagosan hány forinttal keresnek többet az alkalmazottak.
A nettó átlagkeresetek emelkedése megyénként, 2023. I. negyedévében, forintban:
- Győr-Moson-Sopron vármegye: 81 754
- Komárom-Esztergom vármegye: 54 625
- Pest vármegye: 54 396
- Heves vármegye: 44 903
- Fejér vármegye: 44 199
- Bács-Kiskun vármegye: 40 753
- Vas vármegye: 39 643
- Veszprém vármegye: 39 504
- Baranya vármegye: 34 389
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 34 318
- Hajdú-Bihar vármegye: 33 994
- Budapest: 33 781
- Zala vármegye: 32 480
- Somogy vármegye: 31 169
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 30 801
- Tolna vármegye: 30 222
- Csongrád-Csanád vármegye: 29 288
- Békés vármegye: 28 609
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye: 22 007
- Nógrád vármegye: 19 778
Kiszűrte még a lap az adatokból, hogy mely ágazatokban nem csökkent a reálbér, vagyis hol volt az infláció fölötti a béremelés (persze a statisztikát torzítja, hogy mennyire voltak korábban jól fizetettek - vagy sem - ezek a dolgozók). Ilyen a bányászat-kőfejtés Hajdú-Bihar megyében, itt 77,4 százalékkal nőtt az átlagfizetés, ezen belül a szellemi dolgozók fizetése 122,1 százalékkal növekedett. Ez az adat minden bizonnyal összefüggésben van a megyében zajló óriási ipari beruházásokkal.
A bérnövekedési lista második helyén a Békés megyei, "villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás" ágazatban tevékenykedők álltak az első negyedévben, akiknek a nettója átlagosan 56,1 százalékkal növekedett 2022. első negyedévéhez képest. A dobogó harmadik fokára a Pest megyei, a bányászat, kőfejtésben alkalmazottak állnak, 42,4 százalékos béremelkedéssel.
Épphogy infláció feletti emelést kaptak a Heves megyei, "adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység" ágazatban dolgozók (25,6 százalék), a Győr-Moson-Soproni "mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat" ágazatban dolgozók és a Bács-Kiskun megyei "információ, kommunikáció" ágazat alkalmazottai (26, illetve 26,1 százalékos emelkedés).