Ha igaz az, hogy Magyarországnak három fő csatornán keresztül jöhet uniós pénz (RRF két csatornája, 7 éves költségvetés), akkor adódik a kérdés, összesen mennyi pénz jött eddig az EU-tól abból, ami Magyarországnak jár.

Gulyás Gergely erről az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjújában azt mondta, a 2021-ben hatályba lépett költségvetésből Magyarország még nem kapott pénzt, bár számtalan projektet a hazai költségvetés előfinanszíroz, ezért nem annyira érezhető a hiány, a helyreállítási alapból viszont szintén nem jött egy cent sem.

"Újdonság, hogy 202 millió euró értékben várunk kifizetést az Európai Uniótól. Ezeket a számlákat kiküldtük a múlt héten, és mivel az Európai Bizottság minden olyan feltételt teljesítettnek lát, amit mi valóban réges rég már teljesítettünk is - olyan feltételek, amelyeket más országoktól nem kértek, csak tőlünk, indokolatlan és durva kettős mércét alkalmazva -, azt reméljük, hogy a 7 éves költségvetésből a pénzek 3 hónapon belül megindulnak, a számlák kiküldését követően ennyi időn belül kell fizetni."

Ez a pénz vissza nem térítendő támogatás.

Közben a magyar kormány a hitel részről tárgyalásban van.

"Szívesen vennénk a hitelt, de hozzátenném, az elmúlt másfél év bizonyította, hogy Magyarország a piacról is fel tud venni

hitelt, részben forintkibocsátással is van erre lehetőség, az állampapír-forgalom rekordokat döntött; a magyar állampolgárok finanszírozzák leginkább a magyar államadósságot, ami rendkívül pozitív változás a korábbiakhoz képest, és devizakötvényt is a korábbiaknál nagyobb arányban jegyeztek le" - folytatta Gulyás Gergely, aki szerint kifejezetten EU-s hitelre például a zöld átállás felgyorsításához lenne szükség; energia, csatornahálózat. De a legfontosabb a vissza nem térítendő támogatás lehívhatósága lenne szerinte, ami amúgy szintén hitel, mivel az EU által közösen felvett pénzből van.

Rávilágított, még a Magyarországgal szemben folytatott "koncepciós" kondicionalitási eljárást is le kell zárni.

Reálisnak látja az esélyt arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségéről írt új törvényt Brüsszelben is elfogadják, így a "7 éves" források folyósítása előtt álló utolsó akadály is hamarosan elgördülhet.

Kampányfinanszírozás

A kampányfinanszírozás új, készülő rendszeréről azt mondta, világos és egyszerű törvény készül a mostani nem kielégíthető, kijátszható helyett, amely miatt a külföldi befolyásszerzés lehetősége fennállt.

Feltételezése szerint az ellenzék 2022-es országgyűlési választási kampányának felét, de akár ennél jóval nagyobb arányát is külföldről pénzelhették, igaz, a pénz nem párthoz, hanem mozgalomhoz érkezhetett, amely viszont nem indult a választáson, csak az ellenzéki plakátokon szerepelt.

"Nagyon nehéz szabályozni, hogy

a közéletben véleményt formáló szervezetek ne juthassanak külföldi pénzhez.

Ez mindig kényes kérdés. Jobb lenne talán, ha lehetne ilyen szabályt hozni, és ez egyértelművé tenné, hogy a magyar közéletbe nincs olyan jellegű beavatkozás, amely külföldi támogatás miatt fogalmaz meg egy-egy véleményt. Ez a magyar közéletet eszményi magasságokba emelné, de az Európai Unióban gyakorlatilag nem lehetséges" - folytatta.

Szerinte józan ésszel belátható, hogy ha valaki külföldről finanszíroz egy kampányt, az később kérni is fog valamit. Ez márpedig "szuverenitási kérdés", ezért kell kizárni a közhatalomért folytatott küzdelemből az érintett szervezeteket.

A hazai belső viszonyokról, a kormányoldal és az ellenzék kampányfinanszírozási igazságosságáról is szólt.

"Éppen mi hoztunk olyan szabályokat, amelyek az esélyegyenlőséget a kampányfinanszírozás terén növelték. Hogy egy kampány időszakában azok a pártok, amelyek kormányon vannak, milyen előnyt élveznek, azt azért nehéz megmondani, mert még a BBC-normák szerint is egyharmad kormány, egyharmad kormánypártok, egyharmad ellenzék elv érvényesül. Önmagában a kormány, amely cselekedni tud, ha jól kormányoz, előnyben is lehet, de ez így volt a baloldali kormányok alatt is." Ennek ellenére szerinte nem kérdés, hogy nőtt az ellenzék kampányfinanszírozási aránya a 2010 előtti viszonyokhoz képest. "A jelenlegi viszonyok könnyebb belépést biztosítanak a politikai térbe."

Lex Árpád híd?

Ismert, az Árpád hídon több, gyorsulási versenyben részt vevő autós okozott halálos kimenetelű balesetet a járdán a közelmúltban, egy vétlen kerékpáros vesztette életét. Ezzel kapcsolatban beszélt arról, hogy várható-e Btk.- vagy KRESZ-szigorítás.

"Szerintem szükséges. Vannak jó nemzetközi példák, amelyekre tekintettel kell venni. Németországban például ha valaki gyorsulási versenyből kifolyólag veszti életét, az szándékos emberölésnek minősül. Nekem ez rendkívül szimpatikus szabályozás."

Hogy a Btk.-ban hogyan oldható fel, hogy a szándékos emberöléshez jelenleg az szükséges, hogy az autóversenyző "meg akarjon ölni valakit", arról azt mondta, szerinte a "közvetlen szándék" és az "eshetőleges szándék" fogalmai feloldják ezt.

"Aki versenyez Budapest utcán 120-szal vagy 150-nel, annak igenis gondolnia kell arra, hogy valakit megölhet"

- magyarázta.

A kormányülésen az Igazságügyi Minisztérium meg is kapta az ezzel kapcsolatos jogalkotási feladatot.