Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ország megmaradása elsőszámú feltételének nevezte a béke megőrzését, hangsúlyozva: komoly erők akarják, hogy Magyarország belesodródjon a háborúba.

„A mi dolgunk és felelősségünk az, hogy ezt ne hagyjuk és minden erőnkkel ellenálljunk ennek a törekvésnek”

– fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető a 303 frissen végzett altisztről szólva azt hangoztatta, hogy „aki esküt tesz, az önmagát teszi fogadalma mögé fedezetül”. Vállalásuknak szerinte a szokásosnál is komolyabb súlyt ad, hogy a „szomszédunkban a második világháború óta nem látott véres háború dúl, határainkat délről ostromolják, Nyugat-Európa egyes városaiban szinte hadiállapotok uralkodnak” különböző okokból, de a rend felbomlása mutatkozik Európa számos helyén.

Állandó készenlétre, éberségre, fegyelmezettségre és józan észre van szükség, hogy „megőrizzük a rendet és az által szabadságunkat” – jelentette ki a miniszter.

Szavai szerint az altisztek egy olyan honvédségben kezdik meg a szolgálatukat, amely hosszú ideje nem látott megújuláson megy keresztül, és amelynek köszönhetően évről évre erősebb lesz.

A honvédség egyszerre újul meg emberi és szakmai minőségében, kultúrájában és felszerelésében – sorolta, megjegyezve: e fejlesztéshez a honvédség élvezi a kormány teljes erkölcsi és anyagi támogatását.

Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke a többi között arról beszélt, hogy a honvédség bővülő és erősödő képességei kapcsán az altiszti karra is óriási felelőség hárul. Képesnek kell lenniük az új, világszínvonalú haditechnika alkalmazására, kezelésére és üzemeltetésére.

Az végzett altisztek „kismagasló szakmaisággal, vezetői kompetenciákkal, kiváló fizikai és mentális állapotban, valamint a haza és a szolgálat iránti elkötelezettséggel rendelkeznek” – hangoztatta.

Az altisztek eskütétele után a légierő díszelgő átrepülést hajtott végre a Hősök tere felett M17-es, H145M helikopterek, és Gripen-vadászgépek részvételével.